7. rész Ez csak álom?

Zayn szemszöge*


Lefutottunk a színpadról, a rajongók csak sikítoztak. Olyan felszabadultnak éreztem magam, amint ott álltam, egy újabb koncertnek vége van. Valamiért a koncertek előtt mindig feszült vagyok, a gyomrom görcsöl, de olyan jó, mikor ennyi ember előtt állsz és énekelsz, és tudod azt is, hogy ők is szeretnek.
 Első utam a büfés asztalhoz vezetett, akárcsak Niallé, de annyi különbséggel , hogy én inni mentem, Niall, meg enni..szokás szerint. Végignéztem az asztalon, csupa croissant-nal rakott tálak  meg csupa francia kaja. Meg valami nyálkás izé, amihez Niall épp hozzá akart fogni..
   -Fúúú..az meg mi?
   - Nem tudom.- vonta meg a vállát, unottan.-Lehet, hogy csiga.
   -FÚÚJ!! Nehogy megedd mááár!! - kiáltottam undorodva.
   -Mi bajod? A franciák esznek citrommal leöntött csigát és azt mondják finom.- nézett rám, meglepődve. Elfintorodtam.
 -Siess a csigaevéssel mindjárt mennünk kell a VIP jegyesekhez. Niall mintha most hallaná először ezt a tényt, rám nézett és olyan ártatlan arcot vágott mint egy ma született bárány.- Minden koncert végén találkoznunk kell a VIP-esekkel...- néztem rá mint egy gyerekre, aki nem érti azt amit mondanak neki. Arcán mintha halvány derengését láttam volna a felvilágosodásnak, így ott hagytam és odamentem Paulékhoz. Paul éppen Loui-val vitatkozott, aki répának akart öltözni a rajongókkal való találkozás alkalmából.
  -Nem Louis!! Már nincs csak..-nézett az órájára.- 10 MÁSODPERC?!- hördült fel.- HARRY!! NIALL! - Liam már ott állt az ajtóban, várva, hogy mi is odaérkezzünk.- ZA..-kezdte de megkocogtattam hátulról a vállát mire a válla felett hátrapillantott, én vigyorogva integettem neki.
  -Nem tudod véletlen merre lehet a tükör? Beállítanám a hajam... szerinted jól áll??
  -Te most szórakozol velem?!- üvöltött velem Paul. Niall addigra már a hasát fogta a nevetéstől.- Esküszöm, ha a jövő hónapban többet kell költenem a fodrásznál az a ti hibátok..- mérgelődött Paul.
  -De ne legyél ideges Pauuuul....mi szeretünk tégeeed!- kiabálta Loui az ajtóból. Erre már én is elnevettem magam.-Ugye fiúk, hogy szeretjük Pault?-nézett végig rajtunk Lou szempilláját rebegtetve.
   -Igeen! - válaszoltuk mindannyian. Paul szem forgatva válaszolt.
   - Na indulás...- Tuszkolt minket az ajtó felé. Liam már nyitotta a kulcsra zárt ajtót. És az ajtó kinyílt. Liam nyitotta a sort, majd Harry és Loui kézen fogva. (Mikor Paul meglátta, rájuk szólt, de ők csak röhögtek és nem engedték el egymás kezét.) én, Niall és még Paul is kijött, téve, hogy nem mer minket egyedül hagyni nagy tömegben, mert még valakiben kárt teszünk... nem értem miért gondolhatja ezt. Harry hátulról megbökte a vállam, és alig észrevehetően a túlsó bal sarokba, ahol egy, az én és Loui ruhájához hasonló ruhás lányok álltak.
~Most egoista vagyok, ha nagyon tetszik az én hozzám hasonló ruhás lány?-gondolkoztam. Nem bírtam le venni róla a szemem, próbáltam a szemébe nézni, de ő végig az "ál-Louival" beszélgetett. Mire a lány rám mutatott és a szájáról mintha valami "Ott van Zayn!" félét tudtam leolvasni, mire ő felnézett. De addigra egy kisebb fajta csoportosulás keletkezett így eltűnt. Paul kezdte a lányokat egy sorba rendezni, addig én a lányt próbáltam keresni, de nem lett meg. Valahol a sor közepe vagy vége fele lehetett. De mivel nagyon sok lány van így nem egy hamar láthatom újra...mondhatjuk úgy is, hogy hiányzik(?) Ez meglepő.. még nem nagyon volt olyan, hogy egy olyan lányt szeressek meg ilyen kis idő alatt, akivel még nem is beszéltem. Jobban mondva soha.
 Emma szemszöge*


  -Zayn téged nézett!- mondta Hil tökre lelkesen.
  - Álmaimban egész biztos, de itt vagyunk százan.. sőt...akárkit nézhetett innen!- mondtam enyhe vörös árnyalattal az arcomon.
~ És mi van, ha tényleg engem nézett?! De neem Zayn egy nemzetközi sztár..az One Direction tagja..soha nem venne észre. És ha mégis létezik az a bizonyos mesebeli "de ha.." ami hamupipőkénél is bejött?? Hát szorítsunk...~ elvigyorodtam, de így a sor közepén, 20 lánnyal előttem, nem is volt olyan vicces..főleg ha Hil észreveszi, hogy igazából mi most éppen várunk, és azt ő utálja.
  - Neeem! Em miért álltunk ennyire hátra??- döbbent le Hilary. Koppant drágám?
  - De nem állunk hátul, a sor szinte közepén állunk...-mondtam magyarázó arccal.
  - De hátrább mint a sor közepe!!- hisztizett.
  - Ha most nem hagyod abba a hisztizést és fogod be a szád, segítek, csak szólj..-mondtam kicsit idegesen,mert már tényleg meguntam a nyafogást és a hisztit amit a várakozás, hosszú unalmas pillanatai idéztek elő belőle.- Ne haragudj, de már igazán befejezhetnéd.
  -Értettem..-vigyorodott el és szalutált egyet. Erre én csak szem forgattam.
Körülbelül 20. perce álltunk, de Hil meg sem szólalt, csak türelmesen állt mint egy kisaggyal, lehet, hogy hatott a kiborulásom??
  -ÚÚ nézd már, csak 4-en állnak előttünk!!-örvendezett.
  -Hurrá! - mondtam vigyorogva örömömben, mert igazából én egész eddig, csak Zayn arcát bámultam ahogy néz a francia rajongókra és külön aranyos volt, mikor nem értett a directioner magyarázatából semmit..még jó, hogy Harry tud franciául..mármint, amennyire tud, ugyanis egyre közeledve hozzájuk azt vettem észre, hogy egyre elgyötörtebb fejet vág. Ezen elvigyorodtam. Mikor a legutolsó ember is elment előlünk, (egy igen magas lány, kb. két fejjel magasabb tőlem.) Zayn szemei mintha egy kicsit nagyobbakra nyíltak volna ki mikor meglátott bennünket.
 ~ Lehet, hogy Hil mégsem mondott hülyeséget Zaynnel kapcsolatban? Hmmmm....
  -Salut!- erőltetett ideges vigyort az arcára, ami már kezdett vicsorgásba menni.
  - Bonjour!- köszöntem... vigyorogva. Harry fáradt arcán még jobban elvigyorodtam. Fájdalmas fintort vágott. és belekezdett.- Je'....-de félbeszakítottam.
  - Ne strapáld magad beszélek angolul..-nevvettem fel. Hil csak vigyorgott.
  - Hála az égnek!- Harry olyan megkönnyebbülés féle fejet vágott.- Annyit beszéltem franciául, most mint eddig életemben biztos nem.
  - ÚÚÚÚ de jó szereléseeed vaaan!!!!! - üvöltött Loui Hil-re mutatva. Aki végignézett magán, majd Louisra nézve ennyit mondott.
  -Köszi.- és rámosolygott. Ez most komoooooly?! Csak én vagyok annyira gáz, hogy ha megdicséren elvörösödöm, mint a rák?
   - Aaaz én embereeeem!! - mutatott Loui Hilre. És átfogta a vállát.- Hogy hívnak?
   - Hilary.
   - PAAUUUUL!!! Hozz egy fényképezőt..légy szíves és fotózz le Hilary-vel. Zayn! Te meg állj csak, oda a mellé a csinos kis barátnő mellé..!!- és kacsintott egyet rám. Rám? Az egy kicsit mintha feljebb lett volna... Felnéztem és szorosan mellettem Zayn állt.
  - Szia.- köszönt nekem mosolyogva.
  -  Szia.- mondtam és fülig elpirultam, amin ő elvigyorodott.
  - Mi a neved?- érdeklődött.
  -Emma Taylor.
  - Szép.-mondta titokzatosan.Amire felkaptam a fejem.
  - A nevem??- kérdeztem mélyen, abba a gyönyörű hatalmas barna szemébe nézve.
  - Az is..-mosolygott. Közben megfogta a derekam a bal oldalamra állt  másik oldalamon Hil állt Louival.
  - ó..-mondtam mire teljesen elpirultam, olyan lehettem mint a rák. Mire ő halkan kuncogott. Igyekeztem durcis fejet vágni, még a kezem is karba tettem, hogy hitelesebb legyen. Ő meg megérintette a karom, az bizseregni kezdett és felnéztem rá és mélyen a szemembe nézett. Elmosolyodtam.
    -Hé emberek! Csináljuk, meg a hivatalos képet is és haladjunk!!-mondta Paul az órájára nézve. Gyorsan elkaptam a tekintetem. És odasétáltam a többiekhez, akik már beálltak a képhez. Zayn szorosan mögöttem maradt. Odaálltam Hil mellé. Zayn, meg mellém. Átfogta a derekam, ránéztem és ő csak mosolygott ártatlanul. Annyira imádom!
  -ÉÉÉs mosolyt!!- mondta Paul, aki imitálta hogyan is kell elmosolyodni két ujjával. Amin elnevettem magam. -Kész! Következők!!- Zayn félrehúzott kicsit,  egy autogramm kártyát nyújtott át egy kis cetlivel.
  - A telefonszámom..-mondta, elvigyorodott. És visszament a többiekhez.
 Én meg csak ott álltam kővé dermedve a boldogságtól.. arcomról lefagyhatatlan vigyorral. Ez tényleg velem történik vagy csak álmodom???