13.rész "Otthon" édes hotel..

Bocsi a sok várakozásért, de nagyon sok dolgom volt a héten bocsi mindenkinek, de remélem megérte a várakozást ha megérte komizz pls. :D ♥ :P köszi előre is pusziiii 

Áúúúúú ezen beszartam a röhögéstől!!!! :"D háhá xd

Reggel kinyitottam a szemem, körül néztem a kórteremben Zayn békésen aludt ráhajolva a szivacsomra. Óvatosan megsimogattam az arcát és lágy puszit nyomtam az ajkára, hogy ne ébredjen fel. Ez a kísérlet nem jött be, mert ő egyből reagált a puszimra. Kipattant a szeme és ajkai rátapadtak az enyémekre.
  -khm.-hallottunk egy halk köhintést, mire szétrebbentünk.- Jo rheggelt!- köszöntött a főorvos.
  - Reggelt!-köszöntünk szinte egyszerre, mire összemosolyogtunk.
  - Má márh me'et 'ázá á kisébb kivisghálások után! Körhübelül tíz órhá fele..
  -Ezaaz!!-ujjongtam vigyorogva. Zayn, csak megfogta a kezem és vigyorogva adott egy puszit.
  -Megyek hívom Harry-t, hogy jöhet értünk.-mondta és kiment. Ép egy ápolónő jött be kerekre nyílt szemekkel.
  - Te Zayn Malikh-khál...járhsz? vágy 'ogy mondják?-kérdezte tőlem továbbra is elképedve.
  - Úgy is mondhatjuk..-vetettem oda a mosolygós választ.
  - Káphátokh egy autoghrhámmot á fiúkhtól? Á lányom nágyon nágy One Dirhectiopn rájonghó!
  - Azt ne tőlem kérje- emeltem fel a kezem védekezően.
  -Jó rhendben, de 'át nem tudhnál beszélni vele 'hogy...-ekkor belépett Zayn.
  -Harry 10 perc múlva itt van.-ránéztem az órámra 9:00.-az ápolónő sikkantott egyet..kezdem azt hinni, hogy nem is a lánya a rajongó.
   -'Arry?? Jön 'Arry? Mon Dieu!! Káphátnék tőletekh egy áutogrhámmot?
   -Persze!-intézte el Zayn gyorsan, majd felém fordult, a nő továbbra is állt és mintha agyilag is próbálna eljutni idáig.
   - De Zayn még csak 9 óra ...Miért rendelted ide Harryt ilyen korán?
   -Tud várni egy kicsit...- türelmetlenkedett, majd mikor a nő meg tudott mozdulni rájött, hogy igazából miért is jött. Átadott egy köteg papírt a főorvosnak majd elsietett. Az orvos egy ideig nézegette a papírokat, majd felnézett és megszólalt.
   -Ná, ágyrházkódásá ván. Most elmegy 'ázá, de ámint prhoblémá ván, te'át rhosszul érhzi mágát...egyből 'ív és jön visszá. Nincs 'ányingerhe, vágy fejfájáhshá?
   -Rendben!-igyekeztem komoly lenni, de majd kicsattantam örömömben.- Nincs.
   - Hello!! Késtem?!-esett be Harry az ajtón.
   -Jó nápót kívhánókh!
   -Jó napot! - vágta rá Harry és térdére támaszkodva lihegett tovább.
   - Rhendben Madame Taylorh, khészül'et 'ázá. Egy 'ónápíg semmi megherhőltető mozghás.
   -Köszönöm. - feleltem gyorsan majd azzal a lendülettel felültem, mire  Zayn elkapta a vállam.
   -Lassan..-nézett rám aggódva. Mosolyogva puszit intéztem az arcára, majd leugrottam az ágyról, két mozdulattal a dedikálási ruhámat, és kimentem a fürdőbe majd kicsit rendbe szedtem magam átvettem a dedikáláson használt ruhám, összekötöttem szoros copfba a hajam és kiszaladtam a fürdőből az orvos papírokat adott át Zaynnek, valószínűleg a zárójelentést. Majd kiment.
   -Au revoir!
   -Viszlát!-köszöntem.
   - Au revoir!
Kiléptünk a kórház főajtaján, azt sem tudtam, hogy hol vagyunk, csak mentem a fiúk után. Pár lány letámadott minket és közös fényképet kértek a fiúkkal. Mikor lerendeztük őket beszálltunk az autóba és elindultunk haza. Végre "otthon" ( mármint hotel), pedig alig 28 órát voltam a kórházban de ez bőven sok idő a kórházban.
    -Jobban vagy már Em?-kérdezte hátrafordulva Harry.
    -Igen! Igen igen de figyelj különben megint visszamegyünk, de már akkor hárman leszünk!-mondtam idegesen, mire Harry válasza, csak egy huncut mosoly volt és visszafordult a volánhoz. Teljesen, számomra  ismeretlen úton mentünk ezért nem is vettem észre, hogy megérkeztünk, csak egyszer megállt az autó.
   -Miért álltunk meg?
   -Mert megérkeztünk a hotelhez  Emmám..- vigyorgott rám Zayn.
   - Nézz balra Em!-vetette nekem Harry és kiszállt a kocsiból. Balra néztem ééés csakugyan ott volt teljes életnagyságban a Opera Cadet Hotel.

a szobában...


  -Sziaaa!-ugrott ki Hil Niall öléből a nyakamba be. Elfelejtettem megkérdezni Zayntől, hogy mi is van velük, mindegy majd akkor csak megtudom.  Ott volt kis társaságban még Loui és mellette Elanor, Danielle akit Liam karolt át. Ők rám mosolyogtak és integettek.
  -Szia.-állt fel Danielle és megölelt majd kezet nyújtott.- Danielle Peazer.
  -Szia.-mondtam én is fülig érő szájjal.- Emma Taylor.-addigra már Elanor is felállt.
  - Hello, Elanor Calder.-mondta és ő is megölelt.
  - Emma Taylor.-vigyorogtam tovább, olyan jó őket megismerni eddig csak képeken láttam őket, teljesen más mint élőben látni őket.
  - Hallottuk, hogy balesetetek volt, és hát te jobban beleszaladtál,- kezdte Elanor.- jobban vagy már?
  -Iigen..köszi, főleg, hogy végre nem a kórházban vagyok.-mondtam és kicsit nevettem.
  -Igeen azt gondoltam.-mondta és ő is nevetett.- van kedved játszani épp Monopolyztunk.
  - ÚÚÚ van!-mondtam.-csak előbb átöltözöm.-kezdtem és Hilaryéhoz hasonló otthoni szerelést próbáltam összeszedni. Majd bevonultam a fürdőbe.

Hil otthoni            Emma otthoni


Levettem a véres felsőt majd betettem a csap alá és hideg vízzel és szappannal próbáltam megmenteni a trikóm. A nadrágon, csak egy szakadás lett amit meg tudok varrni, vagy inkább így hagyom, így jobban néz ki.
  Felvettem egy kockás nadrágot bő szürke felsővel meg egy papucsot. Kiterítettem a vizes ruhadarabot  a törülközőtartóra, amit nemigen használtunk. Majd kimentem a többiekhez.
  -Hali, akkor csatlakozhatok?-léptem oda hozzájuk, majd leültem törökülésbe.
  -Persze!- mosolygott Danielle és elkezdte leszedni a bábukat a tábláról. Ez mellesleg olyan Monopoly World-ös volt..szóval olyan hiper újdonság hitelkártyákkal meg olyan géppel ami megoldja a számításokat helyettünk.
  -Úúú  lehetek én a fáraóvaal?-visított Hil.
  - Jó, de a pereccel én leszek!-mondta Niall, mire mindenki elnevette magát.
 Pár perc múlva elkezdtük a játékot... én hihetetlen bénén kezeltem a szerkezetet, mire ezt a mellettem ülő Zayn megunta és átvette a kezelését. Már egész jól álltam, mikor belépett Lilly Carter.
  -Szia Em! Jobban vagy? Édesanyád keresett telefonon, mondtam neki, hogy  hamar kiengedtek a kórházból....szeretnél beszélni vele, felhívjam neked?
  -Igen köszönöm.-mondtam és felálltam.- Átvenné valaki addig?
  -Persze- mondta Zayn gyorsan és lépett a kis cowboy-jal amivel voltam.Kiléptem a szobából.
 Addigra már Lilly is kilépett a szobából és akkor már telefonon beszélgetett.
  -Igen..igen..neeem itt van adom.-mondta gyorsan.-szia!-és átadta a telefont.
  -Szia kicsim jól vagy? Megígérted, hogy vigyázol...-hallatszódott ki a tömény aggodalom a hangjából.
  - Szia anya...-imádom, amikor nem hagy szóhoz jutni..- igen jól vagyok, de nem tudhattam előre, és nem csak én szívtam meg...
  -Hanem?
  -Harry Liam és a többiek.-hadartam.
  - Az One Directionos fiúk?
  -Igen.
  -És azt te honnan is tudod?- Hoppá! leesett, hogy anya erről még nem is tud semmit..
  - Öhm.. ez bonyolult a lényeg, hogy ismerem ezt majd otthon, ha visszamentünk Londonba megbeszéljük.
  - Hááát okéé..-nem nem oké. Ez több mint oké..- Örülök, hogy jobban vagy..amúgy mit csináltok?
  -Monopolyzunk a fiúkkal meg El és Dan is itt vannak.
  -Elanor és Danielle?- lepődött meg anyukám. Lehet, hogy sokat beszéltem róluk otthon... kezdek meglepődni, hogy milyen informált anyukám van.
  -Igen..
  -Nem mondd már...hogy elmentetek nyaralni és harmadnapra már hírességekkel lógsz...ilyen nincs!-röhögött anyukám.
  -Nem hiszel nekem?
  - Háát...
  -Jó! Bebizonyítom..-bevonultam a szobába.-Zayn légyszi! anyukám nem hiszi el, hogy veletek vagyok..-nevettem fel. Elég hülyén is hangzott.Zayn elvette a telefont.
  - Hello!..igen..igen..tényleg..igen az One Directionból.-válaszolgatott Zayn anyukám kérdéseire visszafojtott nevetéssel.- Persze, szívesen...oké..Viszont hallásra..jó Szia!-letette a telefont és a kezembe adta.- Jófej anyukád van...-vigyorgott és puszit intézett a arcomra.
  -Miért?
  -Együtt megyünk vissza Londonba..-huncutul vigyorgott majd felkapott és megpörgetett.

12. rész In a Hospital

Sziasztoook! Ma már másodszor, de csak mert nincs jobb dolgom, és Isteni ajándékként beugrott a következő rész! Remélem nektek is tetszeni fog úgy, ahogy nekem... ;) puszi! ☻♥

( Ehhez az esethez hasonló, Párizsban megtörtént  már, de a helyszín meg nem minden egyezik!!)

Hil és én elvegyültünk a rengeteg directioner között. De azért igyekeztünk közelebb kerülni mi is a helyhez ahol a fiúk állni fognak és osztogatják az autogramm kártyát. Én mondjuk már tegnap megkaptam a sajátom.

 Basszus de furcsa belegondolni, hogy egy nap alatt, hogy megváltozhat minden.Mert tegnap ilyenkor egy cukrászdában voltam, és egy francia akcentusú lánnyal beszéltük meg, hogy együtt megyünk a koncertre. Azután egy koncert, ami hihetetlen jó volt, mert a 18. szülinapomra kapott VIP jegyeknek hála találkoztam Zaynnel, aki jelenleg a barátom. És ami a legjobb, hogy már az első csókon is túl vagyunk..sőt... a jósokadikon is.Gondolataimból őrült sikoltozás ébresztett fel, majd egy kemény csapódás amit a fejemen érzek. Becsuktam a szemem, fejem szörnyen hasogatott és enyhe hányinger kerülgetett. Kinyitottam a szemem felültem és lábakat láttam magam előtt de rengeteget. Végül rájöttem, hogy a földön ülök. Felálltam, és éreztem, hogy egyre jobban nyomnak össze. Eltelt néhány másodperc, mire még összébb préseltek, amitől már levegőt sem kaptam. A lábamon hatalmas szúrást éreztem, mire észrevettem, hogy egy lány áll a lábamon tűsarkúval.

  - Áúú!! Légyszi kicsit menj arrébb!!-mondtam a lánynak. Aki rám sem hederített. Megpróbáltam kihúzni alóla a lábam, amivel azt érte el, hogy a cipőm elszakadt, egy véres karcolás a lábamon és ő is majdnem elesett.  Levegőt továbbra sem kaptam rendesen, a lábam és a fejem is borzasztóan fájt. Mivel elég közel voltam a fiúkhoz láttam, hogy ők is hasonló helyzetben voltak. Harryt láttam meg először az ő 180 cm-es magasságával. Láttam, hogy kiabál a rajongókhoz, az ajkáról valami olyasmit tudtam leolvasni, hogy 'Ne! Hagyjatok! Kérlek!' arca rémült volt. Egy nagyobb termetű lány állt előttem, egyet hátra lépett sikeresen betalálva a vérző lábam. Szemem könnyezett a fájdalomtól. Mivel igen szorosan álltunk egyetlen lökés is elég, hogy dominószerű borulást indítson. "Mázlimra" pont azt a lányt lökték meg aki előttem állt. Már előre tudtam, hogy fájni fog ez a dolog. Megpróbáltam elugrani, de a lány addigra nekem esett aminek az eredménye, hogy én is egy hatalmas koppanással hanyatt estem a betonon. Olyan érzésem volt, hogy a koponyám szétreped, amint a beton találkozott a fejemmel. Ráadásul a lány, rám is esett, és hát nem volt pihe súlyú...Nem tudtam felállni, szemem ugyan nyitva volt a földön feküdve igyekeztem keresni Hilaryt aki mellesleg eltűnt, mert már jó ideje nem láttam. Néhányszor rátapostak a kezemre, belém rúgtak, amint ott feküdtem...de ez a fájdalom a fejemhez képest semmi volt.

később...

  -Szerinted mikor fog felébredni?- kérdezte egy vékony, aggódó hang, amiben Hilary hangját ismertem meg.

  - Nem tudom...-felelt egy jóval mélyebb hang..egy fiú hangja. Kisebb gondolkodás után rádöbbentem, hogy Zayn beszél mellettem.- Az orvosok azt mondták, nemsokára...-MI ORVOSOK????!!! Naneee!!! Hol vagyok? Szemem továbbra is csukva volt, furcsa szag terjengett ebben a helyiségben. Nem tudnám leírni milyen...de már rengetegszer éreztem..Mikor mandulaműtétem volt, mikor 8 évesen Hil javaslatára felmásztunk a házunk udvarán álló gesztenye fára és sikeresen leestem, nagypapám halála előtti estén..

A kórházszag mindig rossz emlékekkel tölt meg..

   Lassan kinyitottam a szemem, láttam a fejem mellett két oldalt Zay és Hil, Hil mellett Niall és fogják egymás kezét..(!!!!) Hoppá mennyi mindenről maradtam le? Harry, Loui aki répát evett ideges tekintettel., Liam és a Carter szülők álltak az ágyam körül.

  -Emma!- kiáltotta Hil és a nyakamba borult.

  -Óvatosan kicsim -szólt rá Lilly Carter.

  - Minden rendben, jobban érzed magad?-kérdezte Zayn aggódó arccal és megsimította az arcom, majd adott egy óvatos puszit a homlokomra.

   -Igen, de a fejem szörnyen fáj...-mondtam kissé bágyadtan.- mi történt?

   -Nos a dedikáláson elestél, hanyatt...-kezdte Harry.- Nem tudunk mindent, de a betonon feküdtél véres fejjel, lábbal...apropó a lábadon mit keres az a ...a..hasadék?-jobb szót nem talált volna rá??

   - Hát, ahogy emlékszem egy lány rálépett a lábamra tűsarkúval én meg megkértem, hogy szálljon le rólam, de mivel nem tette meg megpróbáltam kihúzni a lábam alóla aminek ez lett az eredménye..-Húha egész sokra emlékszem.! 

   - Mi is eléggé megszívtuk..-szólalt, meg Loui- nem annyira mint te, de azért mi is kaptunk a franciáktól.

   - Mi történt veletek? .kérdeztem aggódva Zaynre pillantva.

   -Összepréseltek minket, Harry hajat vesztett, Liam meg fél cipőjét..-sorolta Zayn.

   -Tessék? Hajat..vesztett?

   -Kitépték a hajamat!-mondta a sírás szélén álló Harry.- Még mindig zsibbad..

   -Áú! -mondtam fintorogva.- Liam, hogy veszett el a cipőd?

   - Nemtudom..-felelte vigyorogva.- ez volt az egyetlen vicc az egészben, hogy észrevétlenül vették le a lábamról...

   - Azt meg hogy?-nézet furcsán.

   -Nemtudom, egyik pillanatban még rajtam volt, aztán azzal foglalkoztam, hogy mentsem magam.. és mikor sikerült megszabadulni tőlük feltűnt, hogy egyik lábamról hiányzik a cipő. Visszamentünk megkeresni a cipőmet, mikor a tömeg eloszlott, de helyette téged találtunk, meg igen rossz állapotban.- a mondat végén kissé elkomorodott.

  -Meg kell kérhnem mágukát, 'ogy távozzánák, egy emberh márhádhát bent máximum éjszákáhrá á beteggel...-jött be egy francia orvos.

  -Én!-mondta Zayn és Hil egyszerre.

  - Jó maradj te Zayn..-mondta és elmosolyodott.

  - Köszi!- szólt és fáradt mosolyt küldött Hil felé.

Mikor mindenki elment, Zayn rám nézett és aggódó arcot vágott. 

  -Nem nézel ki túl fényesen...-mondta Zayn majd huncutul elvigyorodott.- Még mázli, hogy szerintem így is gyönyörű vagy...-szólt, közelebb hajolt és lágyan megcsókolt.

11. rész Nem álom..

 Ránéztem Hilaryre aki még mindig elvarázsolva ült az ágyán a ténytől, hogy Niall mellé ült. 

~ Joga van tudni, hogy Niall hogy érez iránta...elmondjam? De Zayn azt mondta titkos...~ végig se gondoltam rendesen, de megszólaltam.

  -Hil!- rám emelte a tekintetét. Én elindultam az ágya felé és leülte arra a helyre ahol pár perccel ezelőtt Niall ült rákvörös fejjel.- Zayn azt mondta, hogy ne mondjam el neked, mert titok...-felnevettem. 

  -Oké, de mit nem szabad elmondj nekem?-nézett rám értetlen fejjel.

  -Azt, hogy Niall is hasonlóképpen érez irántad, mint te ő iránta, de nagyon szégyellős. 

  - Tényleg?-döbbent le.

  -Igen, de mint mondtam szupertitkos, csak gondoltam, jó ha tudod, hogy is állnak a dolgok.

  -Tehát mikor tegnap a hátsókertbe mentél....Zaynnel találkoztál?

  -Igen, de én sem tudtam, hogy mikor felhívott és mondta, hogy menjek le a hátsókertbe mi a célja ezzel.. De ne tereld a témát!-pirítottam rá, mire elnevette magát.

  -Jójó..bocsi!- mosolygott.

  - Na én elmegyek készülődni..-mondtam összeszedtem a ruhákat amiket fel szándékoztam venni, és két ugrással a fürdőben termettem. Bezártam az ajtót, majd nekidőltem az ajtónak belülről. Lehunytam a szemem és belegondoltam, hogy két napja vagyok Párizsban és összesen három nappal ezelőtt a szülinapomon szakított velem Ian.. de nem bánom, már eléggé rosszul álltunk, most meg Zayn... el sem hiszem, hogy nem álom ez az egész. Félek, hogy végül felébredek otthon a szobámban és ennek az egésznek vége... Jól belecsíptem a karomba, ami hihetetlenül fájt..

  -Áúú! Na ennek még helye marad..-mondtam magamnak nevetve közben a csípés helyét dörzsöltem ami még most is zsibbadt.- de legalább ébren vagyok..-Ellöktem magam az ajtótól, kivettem a fogkefém és fogat kezdtem mosni..ránéztem a Baby G órámra 6:15. Úristen! Kicsit nagyobb tempóra kapcsoltam, hajamat lófarokba kötöttem és átvettem a pizsit ruhára.. Kissé One Directionosra vettem a figurát.Kiléptem az ajtón 

 Hil addigra kezében ruháival az ajtó előtt állt és igen furcsán nézett rám.

  - Mi az?? -kérdeztem.

  - Kihez beszéltél a fürdőben??-kérdezte visszafojtott nevetéssel.

  -Jaa..öhm. Megbizonyosodtam arról, hogy nem álmodom..-mondtam egyszerűen, mire felnevetett.

  - Oké, na de engedj be, mert sietnünk kell mindjárt itt lesznek a fiúk.-félreálltam és beemgedtem Hilt én addig előkaptam a telefonom és tweeteltem.

  

* @Emma_Taylor

♥♥ But to see him was to love him, love but him, and love him forever!!!! :)) ♥♥

Elterültem az ágyon, és lehunytam a szemem, mire csipogni kezdett a twitter..

*@zaynmalik @Emma_Taylor

I love you, not only for what you are, But for what I am when I am with you. ♥♥

Ránéztem a telefonomra, elmosolyodtam és hirtelen nagy mennyiségű boldogság öntött el...nem bírtam ki, hogy ne válaszoljak.

*@Emma_Taylor @zaynmalik

♥♥ I love you! :)

Ekkor nyílt az ajtó és a fiúk léptek be rajta Zayn vezetésével, aki egyből odajött hozzám, és megcsókolt..kissé elhúzódott.. majd a szemembe nézett.

 - Én is téged, nagyon!-majd újra megcsókolt

 - Na jó skacok, tudom, hogy nagyon szeretitek egymást de ésszeel!!!- kiáltotta Loui és elhúzta Zaynt.

 - Hilary hol van?- kérdezte egy halk hang, utólag kiderült, hogy Niall az.

 - Mindjárt jön, ő is..-mondtam mosolyogva neki és rámutattam a fürdő ajtóra..majd rákacsintottam. Ő is elmosolyodott és amolyan 'te is tudod??!!' arcot vágott. Alig észrevehetően bólintottam egyet, majd bátorítóan rámosolyogtam.

  - Emmaaa!!-üvöltött Lou a fülembe.

  - Loui, itt állok melletted.-mondtam vigyorogva.- igen?

  - Keviin!!-még mindig kiabált és egy műanyag galambot nyomott az arcomba. Felnevettem. De egyből vissza is húzta és megpuszilta a fejét. Harry erre felhördült.

   -Te megcsalsz engem?!- kiabált Loura Harry. Már hanyatt dőlve nevettem az ágyon Niall is a hasát fogta. Hil kilépett a fürdőből, és mivel mindent hallott ő is vigyorgott.

   - Nem, Harry.. én ...csak... sajnálooom!- mondta megjátszott szomorúsággal Louis Harrynek.

   - Cöh! Szégyelld magad.. -mondta Harry és elfordult tőle. Paul rontott be a szobába.

   -Gyerünk!!! Indulás..Loui, nem meg mondtam, hogy hagyd fönt azt a műanyag galambot a szobádban??

   - De igen! -mondta Lou miközben büszkén vigyorgott.-De ő nem egy " műanyag galamb"!!! Ő Kevin..-mondta sértődötten és megsimogatta a galamb fejét.-Ne is hallgass rá Kevin, nem úgy gondolta.-Paul, csak a szemét forgatta.

   -Indulunk?!-kiáltotta Niall meglepetten.- Még nem is reggeliztünk!!-mondta kétségbeesetten.

   -Majd eszel útközben..-igyekezett a válasszal Paul. Niall ezzel meg is nyugodott.-Jó most már tényleg indulás. Paulhoz léptem, rámosolyogtam és kezet nyújtottam neki.Paul elfogadta.

   -Emma vagyok.-mondtam.

   -Szia Emma már nagyon sokat hallottam rólad!-mondta és Zaynre kacsintott aki ott állt mellettem. Hilary is közelebb jött.

  -Én meg Hilary Carter vagyok..-mondta Hil.

  -Óóó! Tehát te vagy Hilary.... Ni.-kezdte volna de Zayn gyorsan leállította.- Mindegy is. Örülök, hogy meg ismertelek titeket.

Kiléptünk az ajtón Zayn a kezemet fogva Niall pedig szorosan Hil mögött sétált. Loui és Harry fogócskáztak (??) a folyosón, Liam meg nevetett rajtuk. Paul elöl ment és telefonon tárgyalt a limuzin sofőrrel, aki már nagyon türelmetlen.

  - Te vagy a fogóóóóóó!- üvöltötte Loui aki Liamet érintette meg. Így már hárman játszottak.

Leértünk a hallba és igyekeztünk észrevétlenül és gyorsan távozni.

  -Paul!-kiabált Hil.

  -Igen?-fordult meglepődve felé Paul.

  - Anyukámék merre vannak, mert odafent nem voltak.

  - Ők is jönnek majd a helyszínre.

   -Értem, köszönöm!-mosolygott rá.

A szálloda előtt egy hatalmas fekete limuzin állt.

  -Gyerünk, gyerünk mielőtt észrevennének!!-mondta Paul, mi meg futni kezdtünk Zaynnel továbbra is kézen fogva száguldottunk a kocsi felé.. Majd elsőként megérkezve feltépte az ajtót és félreállt, hogy beszálljak. Majd ő is beszállt. Niall és Hilary jött egymás mellett, Niall félreállt, hogy Hilt beengedje, ahogy Zayn engem.

  -Köszi!-mondta Hil és rámosolygott Niallre, aki a rákvörös arcszínből skarlátra változott. Végül Mikor már mindannyian benn voltunk a limóban elindultunk a dedikálásra.

  -Hova megyünk?-suttogtam Zaynnek.

  -Az Eiffel toronyhoz.-mondta és megpuszilta az arcom. Az arcom enyhe pirosat öltött. Majd közelebb húzódtam hozzá és a vállára hajtottam a fejem. Hilary Niall és Loui között ült. Mivel loui és Harry jelenleg is gyepálták egymást, így kicsit közelebb húzódott Niallhez, akivel egymásra néztek, de egyből el is kapták az arcukat. Elvigyorodtam. Megérkeztünk az Eiffel toronyhoz kiszálltunk, és a kocsi egy kanyarral elhúzott a helyszínről. Egy eldugottabb utcában voltunk ahol a fiúk is könnyedén mindenféle rajongói zaklatás nélkül tartózkodhattak. Zayn it közelebb húzott magához,és meg csókolt mert ha a dedikálás elkezdődik, lehet, hogy nem lesz rá lehetősége. 
  - Mi elindulunk Hilaryvel a de a dedikálás után találkozunk...
  -Nem jöttök velünk?-kérdezte Zayn értetlenül.
  -Nem, az emberek nem ránk kíváncsiak, hanem rátok.-mosolyogtam, gyors csókot nyomtam a szájára és elindultam Hilaryért, aki épp Niallal társalgott. Húúúha Niall talán megtette az első lépést?? 
  - Sziasztok!-köszöntem mosolyogva.-Bocsi a zavarásért, de Hil szerintem menjünk előre..
  -Oké!-mondta és nyomott egy puszit Niall arcára, aki ma már vagy huszadszorra pirult el.
  -Szia!-köszönt el Hil Nialltól, én csak intettem.
  -Sziasztok!- integetett Niall felénk. Mikor kicsit távolabb értünk izgatottan fordultam Hil felé...
  -Eeeez meg mi volt?!-vigyorogtam.
  -Semmi..semmi..-szégyenlősködött,  gondoltam majd később kikérdezem.
Kiértünk a torony elé, és elindultunk a többi directioner felé...

10 rész. Miért ne?

 A jövőhéten, kevesebbszer leszek fent..és kevesebbszer fogok írni is, csak nagyon ritkán... bocsi mindenkinek. Köszönöm, hogy olvassátok a blogom és nagyon jól esik az a néhány kedves szó amit egy-egy résznél írtok, vagy épp mondotok nekem!! :D♥ Na pusszantalak titeket...
Még valami, ma van a blog ruha összeállításában igen sokat segítkező Petra születés napja!!! Nagyon sok boldog szülinapot kívánok neki!!!! ♥♥ :))
" Minden álmom valóra vált!
 Vagy ez is csak egy álom? Nem tudom felfogni mi történik  velem. Nem szoktam a szavakkal dobálózni főleg, nem ezzel a szóval, de azt hiszem szerelmes vagyok.Szeretem őt!"
/Idézet: Lekrinszki Eszter ♥♥ :) kis filozófus :P"
Imádom ezt a számot, ezt is erre írtam! :) 

 Belenéztem Zayn szemébe és óvatos puszit nyomtam az arcára.
  -Nagyon késő van.-kezdtem.- Álmos vagyok, kicsit és neked is pihenned kell...holnap dedikálás!!-ő kicsit elfintorodott.
  -Ne még kérlek!-kérlelt.
  - De most felmegyünk aludni. Holnap a dedikáláson találkozunk úgy is.-mosolyogtam.
  -Külön szobám van..-szólalt meg hirtelen. Tudtam mire gondol, de azért tettettem a butát és rákérdeztem.
  -Mire célzol ezzel??
  -Aludj nálam!-vigyorgott.
  -Jó lenne, de ha Hil reggel felébred,  keresni fog  meg a szülei is.. és azt nem akarom, hogy aggódjanak miattam!-mondtam kissé elgyötört fejjel.
  -Tehát Hilnek hívják? Ez a rendes neve??
  -Nem Hilary. Miért kérded? -kérdeztem gyanakodva.
  -Nem én- mondta gyorsan.- Niall.-ÁÁÁáááááá!! Ezzzz...Hilary fog örülni kicsit!!
  - Mi?-visítottam és vigyorogtam.
  -Ne is kérdezd..-mondta és legyintett.- Mást se hallani tőle csak, róla..és mivel...-itt kissé elvörösödött.- khm..
  - Na mi az?- kérdeztem vigyorogva.
  -Hát én is megemlítettelek párszor..-rám nézett a reakciómat nézve, én is elvörösödtem..remek.-na oké jó párszor.. de a lényeg, h mivel Hilary veled volt megkért, ha esetleg beszélek veled.-itt rám mosolygott.- Kérdezzem meg a nevét, vagyis tudjam meg..mert Niall kicsit szégyellős megkérdezni..-elnevettem meg magam.
  - De cukii!- itt elég furcsán nézett rám.- Directioner reakció bocsi!-emeltem fel a kezem védekezően, mire elnevette magát és adott egy puszit a homlokomra. - Van egy jó hírem Niall számára...Hil pedig arra kért meg, hogy szerezzem meg a telószámát ha veled beszélek. Szégyellős banda!-mondtam és Zaynre néztem, aki kicsit sem szégyellős, mert viszonylag hamar megkapta amit szeretett volna, sőt fura belegondolni, hogy még 24 órája sem ismerem.. mármint személyesen.-Ééés most indulás!- pattantam fel a szökőkútszéléről, ahol eddig ültünk. Zayn szomorú arcot vágott, de ő is felállt.
  -De akkor felkísérlek! Melyiken szállsz meg?-mondta ellentmondást nem tűrő hangon.
  - A harmadikon.- mondtam és indultam volna előre, hogy mutassam az utat. De Zayn megfogta a derekam és hosszasan megcsókolt. Kicsit megszédültem, ettől, de nagyon jó érzés volt. Miután elengedte a derekam, megfogta a kezem és elindult. Kissé kótyagosan, bár de követtem. Eldugottabb padokon, párocskákat láttunk akik, nem csináltak mást mint mi, pár perccel ezelőtt. A hátsóajtó résnyire volt még nyitva. Zayn egy pillanatra elengedve,  kijjebb hajtotta és félreállt, hogy beengedjen.
  -Milyen figyelmes!-mondtam neki és rámosolyogtam.
  -Semmiség!- közölte és újra megfogta a kezem.
Átvágtunk az előcsarnokon és Zayn megnyomta a hívó gombot. Míg a liftre vártunk, ő fél karjával átkarol, és szorosan magához húzott, kihasználtam az alkalmat, és újra megszagoltam a nyakát, de ő ezt észrevette és kuncogott.
  -Tetszik?-vigyorgott.Közben a lift megérkezett és beszálltunk
  -Mhm..-mondtam.
  - Köszi, Nialltól kérdeztem, de azt mondta, hogy nem érdekli különösebben. -felnevettem.
  - Nem érdekli?! Nahát! Akkor mi után érdeklődik mégis?- kérdeztem még mindig nevetve.
  - Hogy legyen kajája és Hilary.- mondta az ujjával sorolta a dolgokat. Mire még jobban nevettem.-Csendesebben kicsit.-mondta vissza fojtott nevetéssel.
  -Nem bírom abba hagyni!-mondtam és tovább nevettem, mire Zayn gyors csókkal elhallgattatott. Mikor elengedett újra megszédültem. Amin most ő kezdett el nevetni.- Nagyon vicces..-mondtam durcásan és háttal fordultam neki, még a kezem is karba tettem és játszottam a sértődöttet. Ő meg hátulról átkarolt és ajkával lassan megpuszilta a nyakam, amitől megborzongtam. megfotam a kezét mert a lift ajtó rég kinyílt. És magam után húztam. Végigmentünk a folyosón és megálltunk a szobaajtónk előtt.
  -Van kedved bejönni? -kérdeztem szégyellősen, remélve, hogy Hil rég alszik
  -Persze.-mondta egyszerűen és benyitott a szobában viszonylag rend volt, Hil meg békésen aludt.
  -Mindjárt jövök, csak átöltözöm..-vetettem oda a fürdőbe menet Zaynnek.Meg sem várva a választ gyorsan bementem. Levettem a ruháimat és lecseréltem pizsamára. Siettem nagyon, hogy Zaynnel lehessek minél előbb.- És kész!-jelentettem ki miután végeztem a hajam kifésülésével. Kiléptem az ajtón, Zayn cipője az ágyam mellett, ő maga meg elterülve az ágyamon feje alatt a két keze. Rám vigyorgott. Odaléptem az ágyamhoz és bebújtam a takaró alá..fejemet a karjára hajtottam, ő pedig átkarolt és adott egy puszit a homlokomra..és aztán elaludtam. 

* * *

Reggel mikor felébredtem éreztem Zayn karját magam körül.Óvatosan hanyatt fordultam, láttam, hogy másik ruha van rajta, fejét a kezével betámasztva néz.

  -Jó reggelt!-mondtam mosolyogva és alulról a szemébe néztem.

  -Jó reggelt édes..-suttogta egyre közelebb hajolva és gyengéden megcsókolt.

  -Zayn?- mondta Hil mire gyorsan szétrebbentünk. Ő meg olyan " Zayn Malik mit keres a szobánkban reggel 6-kor?" arccal nézett ránk.

 - Szia!- intett Hilnek Zayn mosolyogva, aki még mindig elképedten nézett ránk.

 -Szia, .. hogy hogy itt vagy? Mármint nem elküldeni akarlak, csak--mentegetőzött Hil.-mind egy. Ti most jártok?-nézett mosolyogva rám és Zaynre, aki óvatosan rám nézett mintha a belegyezésemet kérné. Én csak kacsintottam egyet, mire Zayn rávágta:

  - Miért ne?-erre már felültem és nekidőltem Zaynnek, aki a vállamnak támasztotta az állát közben átkarolt.

  -Júúúúúj!!! De örülök nektek!!- mondta és kiugrott az ágyból és hevesen mindkettőnket megölelt, amitől Zayn majdnem leesett az ágyról.

  -Köszi.- mondta nevetve és beljebb mászott az ágyon, majd vissza ült az eredeti állapotba. Kintről ordítozás volt hallható.

  - De Niall fenthagytam Kevint!! Be akarom mutatni Emmáéknaak!!

  -Loui..-mondta Zayn és az ajtó felé fordult, amin Harry már jött is befelé.

  -JÓÓREGGEEELT!!! - üvöltött a szoba közepére állva. Liam óvatosan besétált......volna az ajtón ha Louis és Niall nem állták volna el az ajtó előtti utat verekedés közepette. Zayn, csak ült mellettem, fogta a derekam és röhögött. Hil álmos hangon megszólalt.

  - Ti nem jöttök be?-Niall felkapta az arcát és elvörösödött.Majd Louira nézett óvatosan lemászott róla, átlépte és óvatosan besétált, majd leült, Hil mellé, aki szint úgy vörös volt mint a rák.Mindezt egy hang nélkül. Mi egymásra néztünk Zaynnel, mert tudtuk, hogy mi a helyzet kettejük között, és elvigyorodtunk mindketten. Loui is gyorsan felpattant és belépett, végül Liam is aki odaállt Zayn elé, és megszólalt, sikeresen megtörve a csendet.

  -Paul mondta, hogy szóljunk neked, hogy fél óra múlva indulunk.-itt rám nézett.-  Zayn említette, hogy ti is velünk jönnétek a dedikálásra.-közölte és rám mosolygott.- Gratulálok nektek!-mondta udvariasan.

  -Köszi Liam!- mondtam óvatosan rámosolyogva. Majd Zaynre néztem.- Tényleg?? És ezt mikor találtad ki??

  -Hát mikor mondtam..-mondta tökre nyugodtan.

  -Ó igen? És Hil szüleinek is szóltál, a terveidről??-mondtam számon kérve őt.

  -Paul elintézte reggel, mondták, hogy eljöhettek, velünk.-közölte velem.

  - Oh.. akkor rendben.-mondtam elképedve..

  -Khm.-köhintett Liam.- Zayn, szerintem menjünk készülni..

  -Igen, nekünk, sem ártana Hilaryvel!-hangsúlyoztam ki Hil nevét, és Zaynre néztem aki huncutul vigyorgott és Niallt figyelte, aki,  újra felkapta fejét, mert eddig mozdulatlanul ült lehajtott fejjel. 

  -Rendben akkor nem is zavarunk!-mondta Loui, aki eddig meglepően csöndben volt, végül kiderült, hogy répát evett. Háhá! Megfogta Zayn karját és húzni kezdte. Zayn gyors csókot nyomott a számra és engedve Lou húzásának kilépett az ajtón..Mikor mind az öten távoztak becsuktam az ajtót és Hilre néztem, aki hirtelen, csak annyit tudott mondani.

  -Itt ült mellettem..-elnevettem magam, ha tudná, ogy Niall is hasonlóképp érez iránta, csak szégyellős....

9. rész Éjféli csók

 Zayn nagy sokára elengedett és a szemembe nézett.
  -Úgy örülök, hogy itt vagy!- mondta csillogó szemmel.Mire elpirultam..Hurrá! Megint kuncogott.- Annyira aranyos, ahogy elpirulsz..- szólt és végigsimította az arccsontom vonalát.Éreztem, ahogy a szívem egyre gyorsabban ver mikor hozzámért, a bőröm bizsergett a vonalon, ahol az ujját végig húzta. Én, csak gyönyörködtem Zaynben.. Hogy lehet valaki ennyire helyes? Magához húzott és újra megölelt.- Ha nem baj..-Nem baj?? Dehogy! Életem legcsodálatosabb percei ezek..de nem mondtam ki inkább, csak annyit mondtam.
  -Nem, dehogy baj..-súgtam a fülébe, és szorosabban megöleltem. Arcomat a nyakába fúrtam, éreztem az illatát. Nem tudnám pontosan megmondani milyen parfümöt használ... vagy egyáltalán neki alapjáraton ilyen az illata? Egyszerűen imádom az illatát imádom őt egészen.Halántékomat a vállának támasztottam, felnéztem az  égre és kicsit elgondolkodtam. Tehát, ha Zayn itt van valószínűleg itt szállnak meg a többiek is...ó és akkor Hil is intézhet valamit a maga ügyében Niallnél amíg itt leszünk.. vagy amíg ők itt lesznek. De mégis meddig lesznek itt? Kicsit összeráncoltam a szemöldököm erre a sok megválaszolatlan kérdésre.. Ezt valószínűleg Zayn is észrevette mert megszólalt.
  -Ne kímélj!-elnevettem magam.
  -Azon gondolkoztam, hogy teszem azt, hogy itt szálltok meg, ha már így itt vagy- hála az Istennek.
  -Jó a gondolkodásmódod..-mondta és elnevette magát.
  -Jól van na! Még nem fejeztem be!!-kaptam fel a vizet, mire Zayn annyira értetlen arcot vágott, hogy ha haragudtam volna is kiengesztelt volna.- És azt szeretném megtudni, hogy egészen pontosan meddig lesztek itt..(?)-Zayn huncutul vigyorgott.
   - Paul azt mondta ameddig szeretnénk, egy kicsit itt megengedte, hogy szüneteljünk és kapcsoljunk ki mielőtt megint kimennénk Amerikába..-elgondolkozott kicsit, és kijelentette...-Ameddig veled maradhatok!- kiáltotta és nyomott egy puszit a fejem búbjára. Elmosolyodtam.
   -Egy hónapig maradunk és ne kiabálj mert..-néztem az órámra, ami 0:00-t mutatott.- mert éjfél van.-mondtam de nem bírtam végigmondani mert Zayn gyorsan elkapott és gyors csókot nyomott a számra. De egyből elengedett, hogy megnézze mit szólok hozzá..meglepetésemből pár pillanatra úgy maradtam, de mikor felfogtam mi is történt valójában elvigyorodtam..
  -Éjféli csók?? Ezt nem szilveszterkor szokás?- láttam, hogy a reakciómtól kicsit leengedett, de nem nagyon látszott rajta, hogy idegeskedett volna kicsit is.
  -Mellékes..meg előztem kicsit..-mondta és megvonta a vállát.
  -Háááát nem bánom..-mondtam és megint elpirultam majd én húzódtam közelebb, és lassabban közeledtem hozzá pár centiméterrel meg álltam és a szemébe néztem, majd ő jött közelebb és csókolt meg. 
 Nem tudnám pontosan megmondani, hányszor csókolt meg egymás után, és azt az érzést amikor megtörtént sem tudnám felidézni, csak történt minden egymás után.. 
  A homloka az enyémnek támasztva ült velem szemben. Én lehunyt szemmel próbáltam a földön maradni a boldogságtól..
  

8.rész Hívás

 

  Mást sem néztem, egész este, mint azt az egy kis papírcetlit amit Zayn adott az autogramm kártyával. A cetli mellesleg, már igen megviselt volt, talán ,mert egy pillanatra sem tettem le. A telefonszám, már némileg elmosódott a szorítástól megizzadt a tenyerem amitől egy kicsit elmosódott lett. (Azért, pedig, hogy nem fogom látni, nem kell aggódni téve, hogy amint hazaértem elmentettem a telefonomba.)

  Egyszerűen, el sem hiszem,  hogy Zayn telefonszáma a birtokomban, van és akár fel is hívhatom, SMS-t is küldhetek neki. De vajon emlékszik még rám?? Vagy, ha már nekem így odaadta a számát...vajon rajtam kívül hány lánynak adta oda még? Meg minden directionerre ugyanilyen szépen mosolyog? Behunytam a szemem az ágyamon fekve és felidéztem azt a hihetetlen gyönyörű mosolyát, a hatalmas barna szemét, hosszú fekete szempilláit.... Csapódott az ajtó és Hilary érkezett meg hasonlóképpen elvarázsolva mint én. Vigyorogva ejtette magát az ágyra.

   - Mondtam, hogy Zayn téged nézett!-mondta vádlóan.

   -Jó, jó.. most már elhiszem... -mondtam nevetve. Vagyis igyekszem elhinni, hogy ez az egész, tényleg velem történik. Láttam Hilen azt a nem szokásos mosolygását..olyan álmodozó...mint én..ő SZERELMES!!

   - Te! Niall olyan cuki...-mondta ki hirtelen, és bele is pirult. Há! Nemcsak én vagyok szánalmas idióta aki mindenen elpirul.

   -Hohohoóóó!!! -kiáltottam félig nevetve.- Tehát Loui ejtve van??- nevettem most már.

   - Neem... de neki ott van Elanor. Niall meg... olyan helyes...és szingli..és nagyon tetszik.-Hil mintha hirtelen döbbent volna le neki valami...ilyenkor mindig kicsit megijedtem, hátha valamilyen idióta ötlete támad. - Már vacsinál is kérdezni akartam.. mi az a papír amit ennyire szorongatsz?- ja igen, Hilraynek elfelejtettem beszámolni arról, hogy Zayn tulajdonképpen ide adta nekem a számát, és bármikor írhatok neki vagy hívhatom.

  - Öhm...hát ez tulajdonképpen Zayn telefonszáma.-mondtam halkan.

  -MI?!-visított fel Hil és kikapta a féltve őrzött kincsemet a kezemből. Amin már alig látszódtak a számok. - ÉS ÉN ERRŐL, CSAK MOST TUDOK?!- nézett rám mérges arccal. Jó most az egyszer tényleg megijedtem tőle, pedig nem szoktam.

  -S..sajnálom..-mondtam ijedten.Mire Hil elvigyorodott.

  -Nem gáz! Hívd már fel! Vagy írj neki...- kicsit leengedtem, de az a gyomorgörcs még nem múlt el.

  - Ijesztő vagy, mikor így kikelsz magadból..-mondtam nevetve.

  -Mi?-nézett értetlenül rám.- Na mindegy..Hallod? Hívd már fel.- Áhh..kezdem tudni miért nem szóltam neki elsőre, mert nem hagyna békén.

  -De ..még nem találtam ki, mit írjak..-mondtam félve.

  - Hát mindenképpen azt, hogy kivagy. Mármint, ha nem adtad meg neki a számod...Niallé esetleg nincsmeg?-nézett rám reménykedve.

  -Nincs. -Hil kissé szomorkás fejet vágott. - Na elmentem tusolni, te meg írj már neki...!!-kérlelt.

  -Oké.- felültem az ágyon, előhalásztam az iPhone-t és beléptem az üzenetekbe. Új üzenetet kezdtem.

Szia! Emma vagyok, a koncerten találkoztunk.. nemtudom,  emlékszel, e rám. :)

Megnyomtam az elküld gombot, fél másodpercet a telefonom kiírta a szokásos 'Üzenetét elküldtük' szövegét. Újra elterültem az ágyon, de megszólalt a telefon.

  -Hello!-vettem fel.

  -Már azt hittem sose fogsz jelentkezni..-dorgált meg.

  -Jó na! Bocsánat..

  -Semmi gond. Holnap jössz a dedikálásra ugye?- kérdezte reménykedve.

  -Ki nem hagynám!-feleltem vidáman.

  -Amúgy, hova valósi vagy? Mert a neved és a beszéded alapján nem vagy francia.

  - Minden fiú olyan zseni, mint te vagy?-élcelődtem.

  - Kac kac. -hadarta.-Nos?

  -Londonban lakom.- nevettem el magam. 

  - Nemááár és eddig nem találkoztunk?-nevetett már ő is.- Akkor rokonok élnek itt vagy mi?-érdeklődött. Tudtam, hogy arra megy ki, hogy megtudja a tartózkodási helyem..na rendben.

  - Nem, megszállunk..-mondtam ráérősen.

  -Igen? Hol?-kérdezte Zayn egyre türelmetlenebbül.

  -Miért kérded?? - vigyorogtam, bár mindegy volt hisz telefonon keresztül nem láthatja, akármilyen gonosz a vigyorom is.

  - Csak mert tudni akarom!-jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon.

  -Na ha annyira szeretnéd tudni. A Hotel Opera Cadet-ben.

  -Nemáááár! ezt nem hiszem eel!!

  - Mit??-értetlenkedtem.

  -Azt..-kezdte kitörő lelkesedéssel, és cseppnyi türelmetlenséggel a hangjában.- Hogy két perc múlva gyere a hátsókertben lévő szökőkúthoz. Puszillak!

  - Én is!-mondtam, de nem hallotta már, mert letette.Háát ooké. Ledobtam az ágyamra a telefonom, Hil közben kijött a fürdőből. 

  -Nemsokára itt vagyok..-vetettem neki oda.

  -Szabad tudni hova mész?-kérdezte.

  - A hátsó kertbe.

  -Miért?- nézett rám idétlenül.

  - Nem tudom.-hadartam.

  - Hááát rendben, ha nem haragszol, most fennmaradnék, mert kicsit elfáradtam. Jó éjt! -mondta és megölelt. 

  -Jó éjszakát Hil! -mosolyogta rá, és már ott sem voltam. Átszóltam, Carteréknek, hogy elmegyek a hátsókertbe..és fogalmam sincs, hogy miért. Furcsállották ők is, de hát miért ne..én is eléggé furcsállom, de azért elengedtek. Gyorsan szedtem a lábam a lift éppen ott volt, egy idős hölgy éppen megnyomta volna a 'lefelé' gombot de gyorsan oda szóltam..

  - Várjon!- a néni, felnézett téve, hogy csak ketten voltunk a folyosón.

  -Pardon?- Mint ha nem lenne világos hogy be akarok szállni a liftbe.

  -Excusez moi!-mondtam és szálltam be a liftbe, ennyit igazán tudok franciául. Megnyomtam a 'lefelé' gombot. A liftezés csöndben telt el, a nénik, nem annyira beszédesek, majd mikor a lift egy 'Ping!' hanggal kinyílt. a liftajtó és én mint a lóversenyeken a telivérek induláskor, úgy ugrottam ki én is a liftből és vágtam át az előcsarnokon, ahol kígyózó volt a sor. Kiléptem a kertajtón, végig rohantam a kaviccsal

 megszórt úton a fák kötött. A szökőkútnál egy alak állt.Zsebre dugott kézzel nekem éppen háttal.Haja fel volt zselézve mesterien. Gyorsítottam. Mikor pár méter választott el tőle az alak megfordult és szembenézett velem..

  -Zayn?- néztem rá hitetlenül. Mire ő elmosolyodott és elindult felém, megölelt..

  -Emma..-suttogta a hajamba. Leírhatatlan érzés volt, úgy ott állni, hogy Zayn ölel. Lehunytam a szemem és a vállára hajtottam a fejem... örökké így tudtam volna maradni.

 

7. rész Ez csak álom?

Zayn szemszöge*


Lefutottunk a színpadról, a rajongók csak sikítoztak. Olyan felszabadultnak éreztem magam, amint ott álltam, egy újabb koncertnek vége van. Valamiért a koncertek előtt mindig feszült vagyok, a gyomrom görcsöl, de olyan jó, mikor ennyi ember előtt állsz és énekelsz, és tudod azt is, hogy ők is szeretnek.
 Első utam a büfés asztalhoz vezetett, akárcsak Niallé, de annyi különbséggel , hogy én inni mentem, Niall, meg enni..szokás szerint. Végignéztem az asztalon, csupa croissant-nal rakott tálak  meg csupa francia kaja. Meg valami nyálkás izé, amihez Niall épp hozzá akart fogni..
   -Fúúú..az meg mi?
   - Nem tudom.- vonta meg a vállát, unottan.-Lehet, hogy csiga.
   -FÚÚJ!! Nehogy megedd mááár!! - kiáltottam undorodva.
   -Mi bajod? A franciák esznek citrommal leöntött csigát és azt mondják finom.- nézett rám, meglepődve. Elfintorodtam.
 -Siess a csigaevéssel mindjárt mennünk kell a VIP jegyesekhez. Niall mintha most hallaná először ezt a tényt, rám nézett és olyan ártatlan arcot vágott mint egy ma született bárány.- Minden koncert végén találkoznunk kell a VIP-esekkel...- néztem rá mint egy gyerekre, aki nem érti azt amit mondanak neki. Arcán mintha halvány derengését láttam volna a felvilágosodásnak, így ott hagytam és odamentem Paulékhoz. Paul éppen Loui-val vitatkozott, aki répának akart öltözni a rajongókkal való találkozás alkalmából.
  -Nem Louis!! Már nincs csak..-nézett az órájára.- 10 MÁSODPERC?!- hördült fel.- HARRY!! NIALL! - Liam már ott állt az ajtóban, várva, hogy mi is odaérkezzünk.- ZA..-kezdte de megkocogtattam hátulról a vállát mire a válla felett hátrapillantott, én vigyorogva integettem neki.
  -Nem tudod véletlen merre lehet a tükör? Beállítanám a hajam... szerinted jól áll??
  -Te most szórakozol velem?!- üvöltött velem Paul. Niall addigra már a hasát fogta a nevetéstől.- Esküszöm, ha a jövő hónapban többet kell költenem a fodrásznál az a ti hibátok..- mérgelődött Paul.
  -De ne legyél ideges Pauuuul....mi szeretünk tégeeed!- kiabálta Loui az ajtóból. Erre már én is elnevettem magam.-Ugye fiúk, hogy szeretjük Pault?-nézett végig rajtunk Lou szempilláját rebegtetve.
   -Igeen! - válaszoltuk mindannyian. Paul szem forgatva válaszolt.
   - Na indulás...- Tuszkolt minket az ajtó felé. Liam már nyitotta a kulcsra zárt ajtót. És az ajtó kinyílt. Liam nyitotta a sort, majd Harry és Loui kézen fogva. (Mikor Paul meglátta, rájuk szólt, de ők csak röhögtek és nem engedték el egymás kezét.) én, Niall és még Paul is kijött, téve, hogy nem mer minket egyedül hagyni nagy tömegben, mert még valakiben kárt teszünk... nem értem miért gondolhatja ezt. Harry hátulról megbökte a vállam, és alig észrevehetően a túlsó bal sarokba, ahol egy, az én és Loui ruhájához hasonló ruhás lányok álltak.
~Most egoista vagyok, ha nagyon tetszik az én hozzám hasonló ruhás lány?-gondolkoztam. Nem bírtam le venni róla a szemem, próbáltam a szemébe nézni, de ő végig az "ál-Louival" beszélgetett. Mire a lány rám mutatott és a szájáról mintha valami "Ott van Zayn!" félét tudtam leolvasni, mire ő felnézett. De addigra egy kisebb fajta csoportosulás keletkezett így eltűnt. Paul kezdte a lányokat egy sorba rendezni, addig én a lányt próbáltam keresni, de nem lett meg. Valahol a sor közepe vagy vége fele lehetett. De mivel nagyon sok lány van így nem egy hamar láthatom újra...mondhatjuk úgy is, hogy hiányzik(?) Ez meglepő.. még nem nagyon volt olyan, hogy egy olyan lányt szeressek meg ilyen kis idő alatt, akivel még nem is beszéltem. Jobban mondva soha.
 Emma szemszöge*


  -Zayn téged nézett!- mondta Hil tökre lelkesen.
  - Álmaimban egész biztos, de itt vagyunk százan.. sőt...akárkit nézhetett innen!- mondtam enyhe vörös árnyalattal az arcomon.
~ És mi van, ha tényleg engem nézett?! De neem Zayn egy nemzetközi sztár..az One Direction tagja..soha nem venne észre. És ha mégis létezik az a bizonyos mesebeli "de ha.." ami hamupipőkénél is bejött?? Hát szorítsunk...~ elvigyorodtam, de így a sor közepén, 20 lánnyal előttem, nem is volt olyan vicces..főleg ha Hil észreveszi, hogy igazából mi most éppen várunk, és azt ő utálja.
  - Neeem! Em miért álltunk ennyire hátra??- döbbent le Hilary. Koppant drágám?
  - De nem állunk hátul, a sor szinte közepén állunk...-mondtam magyarázó arccal.
  - De hátrább mint a sor közepe!!- hisztizett.
  - Ha most nem hagyod abba a hisztizést és fogod be a szád, segítek, csak szólj..-mondtam kicsit idegesen,mert már tényleg meguntam a nyafogást és a hisztit amit a várakozás, hosszú unalmas pillanatai idéztek elő belőle.- Ne haragudj, de már igazán befejezhetnéd.
  -Értettem..-vigyorodott el és szalutált egyet. Erre én csak szem forgattam.
Körülbelül 20. perce álltunk, de Hil meg sem szólalt, csak türelmesen állt mint egy kisaggyal, lehet, hogy hatott a kiborulásom??
  -ÚÚ nézd már, csak 4-en állnak előttünk!!-örvendezett.
  -Hurrá! - mondtam vigyorogva örömömben, mert igazából én egész eddig, csak Zayn arcát bámultam ahogy néz a francia rajongókra és külön aranyos volt, mikor nem értett a directioner magyarázatából semmit..még jó, hogy Harry tud franciául..mármint, amennyire tud, ugyanis egyre közeledve hozzájuk azt vettem észre, hogy egyre elgyötörtebb fejet vág. Ezen elvigyorodtam. Mikor a legutolsó ember is elment előlünk, (egy igen magas lány, kb. két fejjel magasabb tőlem.) Zayn szemei mintha egy kicsit nagyobbakra nyíltak volna ki mikor meglátott bennünket.
 ~ Lehet, hogy Hil mégsem mondott hülyeséget Zaynnel kapcsolatban? Hmmmm....
  -Salut!- erőltetett ideges vigyort az arcára, ami már kezdett vicsorgásba menni.
  - Bonjour!- köszöntem... vigyorogva. Harry fáradt arcán még jobban elvigyorodtam. Fájdalmas fintort vágott. és belekezdett.- Je'....-de félbeszakítottam.
  - Ne strapáld magad beszélek angolul..-nevvettem fel. Hil csak vigyorgott.
  - Hála az égnek!- Harry olyan megkönnyebbülés féle fejet vágott.- Annyit beszéltem franciául, most mint eddig életemben biztos nem.
  - ÚÚÚÚ de jó szereléseeed vaaan!!!!! - üvöltött Loui Hil-re mutatva. Aki végignézett magán, majd Louisra nézve ennyit mondott.
  -Köszi.- és rámosolygott. Ez most komoooooly?! Csak én vagyok annyira gáz, hogy ha megdicséren elvörösödöm, mint a rák?
   - Aaaz én embereeeem!! - mutatott Loui Hilre. És átfogta a vállát.- Hogy hívnak?
   - Hilary.
   - PAAUUUUL!!! Hozz egy fényképezőt..légy szíves és fotózz le Hilary-vel. Zayn! Te meg állj csak, oda a mellé a csinos kis barátnő mellé..!!- és kacsintott egyet rám. Rám? Az egy kicsit mintha feljebb lett volna... Felnéztem és szorosan mellettem Zayn állt.
  - Szia.- köszönt nekem mosolyogva.
  -  Szia.- mondtam és fülig elpirultam, amin ő elvigyorodott.
  - Mi a neved?- érdeklődött.
  -Emma Taylor.
  - Szép.-mondta titokzatosan.Amire felkaptam a fejem.
  - A nevem??- kérdeztem mélyen, abba a gyönyörű hatalmas barna szemébe nézve.
  - Az is..-mosolygott. Közben megfogta a derekam a bal oldalamra állt  másik oldalamon Hil állt Louival.
  - ó..-mondtam mire teljesen elpirultam, olyan lehettem mint a rák. Mire ő halkan kuncogott. Igyekeztem durcis fejet vágni, még a kezem is karba tettem, hogy hitelesebb legyen. Ő meg megérintette a karom, az bizseregni kezdett és felnéztem rá és mélyen a szemembe nézett. Elmosolyodtam.
    -Hé emberek! Csináljuk, meg a hivatalos képet is és haladjunk!!-mondta Paul az órájára nézve. Gyorsan elkaptam a tekintetem. És odasétáltam a többiekhez, akik már beálltak a képhez. Zayn szorosan mögöttem maradt. Odaálltam Hil mellé. Zayn, meg mellém. Átfogta a derekam, ránéztem és ő csak mosolygott ártatlanul. Annyira imádom!
  -ÉÉÉs mosolyt!!- mondta Paul, aki imitálta hogyan is kell elmosolyodni két ujjával. Amin elnevettem magam. -Kész! Következők!!- Zayn félrehúzott kicsit,  egy autogramm kártyát nyújtott át egy kis cetlivel.
  - A telefonszámom..-mondta, elvigyorodott. És visszament a többiekhez.
 Én meg csak ott álltam kővé dermedve a boldogságtól.. arcomról lefagyhatatlan vigyorral. Ez tényleg velem történik vagy csak álmodom???
 
 

6. rész a koncert

   -Öm..Em!- torpant meg Hilary a szálloda előtt.
   -Mi az??- néztem rá furcsán.
   - Milyen időpontot mondtunk mi Justine-nak?? mikorra jön? - fordította az arcát lassan felém.
   - Na jó! Futás!
Teljes erőnkből futni kezdtünk visszafele a cukrászdába. Elszáguldottunk különféle neves divattervezők üzletei előtt. Mire elértük a cukrászdát.
   -Remek! Bezárt... - mondta Hil durcásan.
   -Igen a koncert miatt, a legtöbb üzlet bezár... vagyis asszem.
   - Na mind egy.. akkor majd odaér valamikor tudja mikor kezdődik a koncert és biztosan ahhoz méri majd az időt....
   -Biztosan..-néztem révetegen az utcafrontra. Pár hasonló korú tinilány beszélgetett franciául a másik oldalt. Feltéve az One Directionról lehetett szó, mert bár furcsán hangzott a nevük de a Zayn, Louis ( amit itt Loui-nak rövidítenek) Harry ( amiből, csak krákogás lett így azt inkább nem is mondták sokszor) és a Liam nevet bárhol meghallom.
Sietősen szedtük a lábunkat a hotel felé. Már majdnem futottunk, mikor láttuk, hogy Justine ott áll a szálloda ajtóban és a biztonsági őrrel vitatkozik franciául. Közelebb mentünk.
   -Szia Justine!- köszöntem vidáman.
   - Mon Dieu!!  'ála áz égnekh 'ogy itt vágytokh! Ez áz emberh nem 'iszi el, 'ogy látoghátóbá jöttem!- közölte kétségbeesett arccal. Mire elmosolyodtam.
   - Jó napot!- Felmutattam a karszalagom, amit tegnap Lilly adott nekünk, hogy ezzel azonosítsuk magunkat.- Velünk van.- mondtam, mire a biztonsági őr odébb állt.
  -Gyere Justine meg mutatom a szobánkat!!- vigyorgott Hil.
  - Rhendben! Ámúgy nem zavarhok??
  - Dehoogy!!- mondtuk egyszerre.
  - Merci.- nézett ránk mosolyogva.
  - Amúgy nagyon cuki a szerelésed!! 
  - Cuki á szerhelésem? Nem érhtem, pardon.
  - Szép a ruhád!- fordítottam Justine-nek mosolyogva. Időközben felértünk a harmadikra a lifttel. Elkanyarodtunk a fordulóban ééés ..
  - Megérkeztüüünk!!- kiáltotta nevetve Hil.
Beléptünk, én egyből a fürdőszoba felé vettem az irányt, hogy kicsit rendbe szedjem magam meg, hogy felöltözzem a már koncertes cuccomba. Viszonylag hamar elkészültem és kimentem a szobába, megfordultam a tengelyem körül...

   -Vélemény??. kérdeztem vigyorogva. 
   - Nágyon tetszikh.. olyán Zayn stílushá ván.... 
   -Tudom..-vigyorogtam.
   - Ő á Khedvenced á bándából??
   - igen...-pirultam. Igazából akárhányszor rákérdeznek elpirulok.. vajon miért? ..rejtély....
Közben Hilary is beszaladt a fürdőbe, hogy elkészüljön ő is...
   - Neked ki a kedvenc?
   - Loui.-vigyorgott. Ő miért nem pirul el ha megkérdezik? Gáz vagyok.
   -Óóó.. Hilaryvel jól kijönnétek.. neki is ő a kedvence.
   - Áz biztosh..- nevetett.

   -SUPEEEEERMAAAAAAAAN!!- futott ki Hilary a fürdőből Louis lány hasonmásaként.
   - Annyira dilinyós vaaagy!!- mondtam fuldokolva a nevetéstől. Hil megállt a szoba közepén, és pukedlizett kettőt, amitől még jobban  nevettünk, Justine már a beszédre is képtelen volt... legalábbis angolul franciául mondott egy két szót nevetés közben, de mi azt nem értettük úgyhogy nem is igazán törődtünk vele..


a koncert helyszínén ( Zenith Paris).....

  - Úristteeeeen.. sose fogunk bejutniiiiii.. - nyafogott Hilary.
  - khm.. Hilary Carter.. ha már eddig vártál a nyafogással, hogy most már csak 3 ember áll előttünk..- mutattam az ujjaimmal is a 3-at, csak hogy biztos legyen a számokban... Hilnél nem tudni.- Nehogy most kezdj neki.- erre a mondatomra riadt képet vágott - biztos elég komolyan néztem...- és " becipzározta" a száját. Pár másodperc múlva az utolsó ember is elment előlünk egy fiatal lány, körülbelül 12 év körül lehetett két fejjel alacsonyabb nálam. 
 - Bonjour!
 -Öhm... Bonjour.. VIP...-próbálkoztam. Úgy tűnik megértette mert tett a jegyemre nyakba akasztót, majd Hilével is ugyanígy tett. Majd Elmutatott egy kis folyosó felé, hogy arra menjünk és egy külön helyen nézzük meg a koncertet. Ezzel a módszerrel valószínűleg hamarabb lezavarják a VIP jegy-tulajdonosokat.
 Végigmentünk a folyosón ahol sok, azaz rengeteg directioner várakozott. A Zenith gyönyörűen ki volt világítva a falakon az 1D-s logó virított. a színpadon egy kanapé. Mögötte egy hatalmas kivetítő.. valószínűleg a koncert közben képeket fognak vetíteni.
  A mi kis elkerített részünk kicsit emeltebb helyen volt ahová egy kis ajtó vezetett a színpad mögül,  és egy a bejárattól. De természetesen a színpadi ajtó  zárva volt, különben egyesek (akik jelenleg is néha rántanak egyet az ajtón, hátha kinyílik... pedig édeseim a kulcsnak hatalma van) már rég rájuk törték volna az ajtót.
  - 18:05! gyakorlatilag 25 perc múlva kezdődik..
  - 25 PERC?!- akadt ki Hil.- MIT KEZDEK ÉN ADDIG?!
  -Hadd találgassak..- mondtam cinikusan.- Vársz! Mindenkinek be kell jönni. Addig nem kezdhetik. Üljünk le addig inkább. - mutattam a fal melletti széksorra, ahol nem egy directioner várakozott már türelmetlenül, szüntelenül a karóráját bámulva. Leültünk mi is... Én kényelmesen elhelyezkedtem a széken és kiürített fejjel bámultam a semmibe, Hilary ezzel ellentétben egyik percben felpattant a helyéről ment két kört a helyiségben és leült. Majd megint felállt és megint leült.
  -Mennyi az idő?- kérdezte, és ránéztem az órára ami 18:26-ot mutatott.
  - Bármelyik percben elkezdhetik.
  -Eeezaaaaz!!- nyugodott meg.. de csak egy kicsit.Egy ember jött ki a színpadra ezzel együtt a fényeket leoltották Több tízezer rajongó kezdett torka szakadtából visítani. Hilary.. és még én sem állhattam meg h ne ugorjak fel a helyemről őrülten sikítozva.
  - Üdvözlök mindenkit! És kívánok mindenkinek jó szórakozást!-  vigyorodott el. Mire a rajongó tábor még nagyobb üvöltözésbe fogott. A kivetítőn a fiúk képei jelentek meg amik hirtelen elordították magukat. " Hi! We' re ONe Direction!" a mondatba belefonódva elkezdődött a What makes you beautiful zenéje és a fiúk futottak ki a színpadra a rajongótábor egyre jobban tombolt. Ekkor Liam elkezdte énekelni a dalt.

You're insecure, 

Don't know what for,

  You're turning heads when you walk through the door, 

 Don't need make-up

, To cover up,  

Being the way that you are is enough..

Az üvöltés inkább átváltozott éneklésbe, de azért üvöltözésből sem volt hiány. Majd Harry folytatta.. 

 

Everyone else in the room can see it, 

 Everyone else but you,

A Harry- rajongók is rövid sikítást is megengedtek  maguknak egy kis sikítozást, majd folytatták az éneklést ..

Baby you light up my world like nobody else, 

 The way that you flip your hair gets me overwhelmed, 

 But when you smile at the ground it ain't hard to tell, 

 You don't know

, Oh oh, You don't know you're beautiful, 

 If only you saw what I can see

, You'll understand why I want you so desperately,

  Right now I'm looking at you and I can't believe, 

 You don't know, Oh oh,

  You don't know you're beautiful, Oh oh,

  That's what makes you beautiful

A refrénnel minden rendben ment, a rajongók nagy többsége énekelte,( én is) a nagy része még mindig sikítozott.. De amikor Zayn része következett..

So c-come on, 

 You got it wrong

, To prove I'm right, 

 I put it in a so-o-ong, 

I don't know why, 

You're being shy,

  And turn away when I look into your eye-eye-eyes...

Még én is megengedtem magamnak, hogy sikítsak egy akkorát amekkora a torkomon kifért.. A szám többi része hasonlóképpen ment le. Azután az Up all night, a Save you tonight..... és végig az összes számuk. Írtó sokat énekeltem, lehet, hogy másnak be fogok rekedni. A legeslegutolsó szám a Moments volt, ami az egyik kedvencem az albumról.

 Shut the door, turn the light off
I wanna be with you
I wanna feel your love
I wanna lay beside you
I cannot hide this even though I try

Heart beats harder
Time escapes me
Trembling hands touch skin
It makes this harder
And the tears stream down my face

If we could only have this life for one more day
If we could only turn back time

You know I'll be
Your life, your voice your reason to be
My love, my heart
Is breathing for this
Moments in time
I'll find the words to say
Before you leave me today

Close the door
Throw the key
Don't wanna be reminded
Don't wanna be seen
Don't wanna be without you
My judgement is clouded
Like tonight's sky

Hands are silent
Voice is numb
Try to scream out my lungs
It makes this hard girl
And the tears stream down my face

If we could only have this life for one more day
If we could only turn back time

You know I'll be
Your life, your voice your reason to be
My love, my heart
Is breathing for this
Moments in time
I'll find the words to say
Before you leave me today

Flashes left in my mind
Going back to the time
Playing games in the street
Kicking balls with my feet
Dancing on with my toes
Standing close to the edge
There's a pile of my clothes
At the end of your bed
As I feel myself fall
Make a joke of it all


You know I'll be
Your life, your voice your reason to be
My love, my heart
Is breathing for this
Moments in time
I'll find the words to say
Before you leave me today

You know I'll be
Your life, your voice your reason to be
My love, my heart
Is breathing for this
Moment in time
I'll find the words to say
Before you leave me today

 

A szám végén Harry a szájához emelte a mikrofont és beleszólt..

  -Remélem mindenkinek tetszett a koncert! Holnap találkozunk a Dedikáláson! Jó éjt mindenkinek!!- erre a rajongók reagálása természetesen, csak üvöltés volt. És akkor a fiúk lesétáltak a színpadról. És mindjárt találkozhatom velük.. el sem hiszem. Két rövid perc múlva kinyílt az a bizonyos ajtó....

  

~Prológus~

Holnaptól kezdve nem biztos, hogy napi két részt tudok majd hozni, de igyekszem mindennap legalább egyet hozni nektek!! Köszönöm a szponzoromnak, Zsanii :) ♥♥ aki megemlítette a blogom a sajátjában amit mellesleg elvárok, h elolvassatok mert imádom és szuperkirály!! http://onceuponatime1d.blogspot.hu/ :))

 A másik blog amit ajánlanék mindenkinek: http://www.onedirectionofparis.blogger.hu/ :)

   na pusszancs mindenikek!! ♥♥

 Zsófi :)

5.rész Shopping :)

Mivel megvolt a 3 kért komi..így meghoztam a kövit!! :D ♥♥ puszii

A szoba nem volt nagy de elég volt kettőnknek. Lepakoltuk a bőröndjeinket, kipakoltuk a ruháinkat, bepakoltunk a fürdőbe...tehát beköltöztünk az ideiglenes lakhelyünkre. Ami ebben az egy hónapban szállásunk lesz. Nem kell mondanom a szálloda, gyönyörű, mármint amit eddig láttunk belőle. Tiszta rendezett.

  -Hil! Nem kéne felderíteni a terepet???

  -Ajj Em, nem lehetne holnap??- vágott szenvedő arckifejezést.

  -De. Jó akkor holnap korán kelünk...

  -Áldásom, de most aludjunk mert nagyon kész vagyok. Kimerített a repülőút.

  -Oooookééééé!!!

Aznap este nem álmodtam semmit, mélyen aludtam. Reggel mikor felültem az ágyban Hilary még mindig az igazak álmát aludta. Ránézem a faliórára, ami pontosan 7 órát mutatott. Bementem a fürdőbe és elvégeztem a szokásos reggeli dolgokat. (fogmosás, frizu stb.) Felöltöztem, egyelőre utcai ruhába, téve hogy a koncertre csak este kerül sor.

  - Hilray Carter!! Szép jó reggelt!! -ébresztgettem.

  - Mi?..Mia..Hány óra van?- emelte meg a fejét, elég "zombi" feje volt így reggel.

  -7 óra múlt két perccel.

  -Ó! Hát, akkor még aludhatok, a koncert este lesz.

  -Azt te csak hiszed..- mondtam ravaszan. megfogtam a lábát és csiklandozni kezdtem. Mivel ez tűnt a leghatásosabb módszernek barátnőm felkeltésére, téve, hogy azon a ponton a legcsiklandósan.

Hilary hatalmasat sikított.

  -JÓ!! JÓ!! FELKELTEM!! KÉRLEK HAGYD ABBA!!- nevetett.- HAGYD AAABBAAAA!!

  - Én is így gondoltam!- vigyorogtam önelégülten.

Hilary kivonult a fürdőszobába ő is. addig én rákapcsolódtam a hotel wifijére, a kód az ajtón volt.

Megnéztem a Facebookom semmi újdonság. Majd felléptem twitterre, és tweeteltem.

*@Emma_Taylor

Good morning Paris!! :) x #1Dconcert 

Közben Hilary is kijött a fürdőből. 

  -Csini vagy!! - mosolyogtam. 

  -Köszi.- pirult el.

  -Átmegyünk megnézni, hogy a szüleid felkeltek- e már???

  -Persze.-biccentett.

Kiléptünk az ajtón Lilly Carter épp a folyosón jött velünk szembe.

  -Ó,lányok! Hát felkeltetek? Pont mosta akartalak titeket felébreszteni.- lepődött meg Mrs. Carter.

  -Jó reggelt anya!- köszönt neki Hil és megölelte.

  -Jóreggelt Mrs. Carter!

  -Lilly..már kértük, hogy szólíts minket a nevünkön.- mosolygott.

  -Jó reggelt Lilly!- vigyorogtam és én is megöleltem.

  - Na Arthur már lent van az étteremben megrendelte a reggelit.

  -Úúú. Mit eszünk farkas éhes vagyok!!!

  - Lekváros-vajas bagett, tejeskávéval. Mindenkinek megfelel??

  -Meg!- válaszolt Hil  én egyszerűn csak bólintottam.

  -Remek! gyertek.. - végigmentünk a folyosón a liftig. Az étterem a földszinten helyezkedett el, a tágas kert mellett. Az étteremnek volt kinti része is ami nagyon elegáns.

 

  - Jó reggelt hölgyek!- köszönt Arthur.

  -Jó reggelt!- köszöntünk egyszerre.

  -Egyetek, jó étvágyat!- harapott bele a saját lekváros bagett szeletjébe.

  -Viszont.- ettem bele én is a sajátomba, közben azon gondolkoztam, hogy az 1D vajon hol szállhat meg?? Reggeli után felmentünk a szobába és ezt a töprengésem  nem bírtam magamban tartani.

  -Te, szerinteeed..- kezdtem.- hol szállhatnak meg?- néztem rá kérdőn.

  -Kik?- nézett rám bambán. Most komolyan nem tudja vagy szórakozik.

  - Az One Direction.

  -Fúúú.... fogalmam sincs. Majd megkérdezzük.- mosolygott.

  - Mi? Sziasztok a nevem Hilary Carter és azt szeretném kérdezni hogy hol szálltok meg.? Ja és hatalmas directioner vagyok !! Yeeeah!!- Hil egy párnát dobott felém, ami elől ügyesen kitértem és nevettem.

  -Nagyon vicces vagy...-durcázott.

  - Jó mit terveztél mára???-tereltem a témát. 

  - Elmehetnénk megnézni Párizst.

  - De a szüleid már mondták, ...-kezdtem, de Hil félbeszakított.

  -Nem értesz. Megnézni Páárizst...-mondta és jelentőségteljesen rám nézett. ÉÉÉs lekoppant mire is gondol.

  -Vásárlááááás!!

  -Ügyi-bogyó!

  - A szüleid elengedtek??

  - A szálloda utcájában is irtó jó boltok vannak...tegnap anyuék ajánlották fel.

  -Mégis mikor?

  -Mikor a fürdőben voltál.-vigyorgott.

  - Úristteeeen!!- bennevagyok.

  -Na jó megyek szólok anyának, hogy elmegyünk.

  - Oké én megvárlak kint.- előkaptam az iPhone-t és tweeteltem. Hogy én mekkora kocka vagyok, döbbentem rá hirtelen, amin kénytelen voltam nevetni.

*@Emma_Taylor

OMG...shopping in Paris O.O ♥ :))) 

"csicsergett" a twitter megint előkaptam.

*@HilaryCarter kedvencnek jelölte a tweetet.

Ebben a pillanatban Hil kijött a Blackbarryjét a kezében tartva.

  -Kocka!- nevetett és kiöltötte rá a nyelvét...

  -Akkor hogyhogy épp twitteren voltál, mikor írtam??

  -Na mindegy!! - felnevettem.- anya 50 Euro-t adott tehát ennyit költhetünk el, és a figyelmeztetés: "Ésszel!"- felnevettem. Hil mesterien utánozza anyukája hangját.

  - Értettem!-mondtam még mindig nevetve. Lementünk a földszintre, átvágtunk az előcsarnokon és kiléptünk a párizsi forgatagba.

   -Hil, mi lenne ha egy fagyival kezdenénk??

   -Pompás ötlet!- elindultunk az utcán egy cukrászdát keresve.. nemsokára találtunk is egyet.

   -De itt franciául kell fagyit venni..-mondtam letörve.

   - Nemgáz majd mutogatunk, ha nem értik az angolt.

Beléptünk a kis cukrászdába, a hely nagyon szépen volt berendezve. A fal mellett vitrinek voltak gyönyörűen díszített tortákkal. a bejárattal szemben volt a fagyis pult.

   -Bonjour!!- köszöntött minket egy hasonló korú lány.

   -Ö..ö... szia nem értünk franciául.

   - Áá!! 'át ti nem érhtitek á frhánciát? Mit kérhtek?-kérdezte a lány mosolyogva.

   - Kezdd te Hil!! Én még nem döntöttem.

   - Oké. Én egy két gömbös joghurt epret kérek.

    -Rhendben! Jog'urht és eperh! Tessék!

    -Köszi.

    -Jó én egy vanília zöld almát kérek.- mosolyogtam rá.

    - Márhis ádom!! Tessék! Ti is jöttök este á koncerhtrhe??

    - Igen, honnan tudtad?-érdeklődtem.

    - Á kárhkötőkből!! Nágyon szépek!

    - Köszi, te is jössz?

     -Terhmészetesen.

     -Amúgy mi a neved?- kérdeztem a lánytól.

     - Justine. titeket 'ogy hívnák?

     -Én Emma vagyok.

     -Én meg Hilary. Te merre laksz? Mehetnénk együtt a koncertre.

     -Rhendben. -mosolygott a lány.- itt lákok a szomszédbán.

     - Akkor este találkozunk, figyelj, gyere a Hotel Opera Cadet-hez ugyanis ott van a szállásunk

     -Ákkorh á 'otelnél tálálkozunk!! Sziásztokh!!

      -Szia!

      -Szia!-köszöntem. és kiléptünk.Ránéztem a telefonom kijelzőjére.-Dél.

      -Jó akkor hova menjünk.

      -Nézd ott a Claire's, nézzünk már be!!

A nap nagy részét vásárlással töltöttük, nem vettünk gyakorlatilag semmit, de nagyon jól éreztük magunkat. De akkor Eljött a 16:00 és visszaindultunk a hotelbe....