2012. július 14., szombat

2.rész Mi bajod?

Köszi a visszajelzéseket!! :) ♥ Zsaniii köszi,  igyekszem életben maradi !!:DDDDDDD♥ a ruhák összeállításában segített: @petra_tomles  nagyon nagyon köszönöm ♥♥♥ követőket neki!!






  Egyáltalán nem éreztem magam fáradtnak, nagyot nyújtóztam az ágyban. Visszagondoltam az iszonyúan zűrös tegnapomra, ami egyben a születésnapom is volt. One Direction koncertjegyek, amik ráadásul VIP jegyek voltak. A kis egyen-karkötő, amit Hilaryvel kaptunk anyutól és most a csuklómon virított, éééés Ian.....meg hogy szakított velem. TELEFONON!! De egy tuskó!! Megráztam a fejem és kimásztam az ágyból..gyorsabban mint szoktam..fuuri!! Megnéztem az iPhoneom  és 4:45.Elnevettem magam, kicsit sem izgulok.... Sírni tudtam volna az Ian-ügy miatt, de elhatároztam magam, hogy nem fogom hagyni hogy lássák rajtam a csalódásom. Mondjuk előre tudtam, hogy ez lesz, de emiatt, hogy Párizsba megyek 1D koncertre, nem értem. Nem is baj.
   -Jó Emma! Ne gondolj egyfolytában Ianre !!!-mondtam magamnak szigorúan.- Gondolj Hilre! Párizsra! Legfőképpen, az One Directionra!!! Gondolj arra hogy milyen jó lesz majd a koncert és találkozhatsz majd velük!!- húú ez a módszer tényleg beválik. Majd el ne felejtsem megköszönni Hilarynek a tippet. Gondterhelt mosolyt erőltettem magamra, és a tükörbe néztem. Tűrhető.... Gyorsan felöltöztem és leszaladtam a konyhába, ahonnan felhallatszott a sürgölődés hangja.
   -Jó reggelt!- hagytam fent az arckifejezésem.
   -Jó reggelt Em! valami baj van?? Hogy hogy ilyen korán felkeltél??
   -Nem bírtam aludni.
   -Ennyire izgulsz??-élcelődött anyukám.
   -Aaanya ki ne izgulna olyankor, mikor másnap a világ 5 leghelyesebb pasijával találkozik!!!!
   -És Iannel mi van?
   -Ö..ö..semmi.-mondtam zavartan.
   -Szakítottatok?-vonta fel a szemöldökét.
   - Hát ami azt illet igen...-és ebben a pillanatban besétált apukám.
   -Jó reggelt hölgyek!!-mosolygott.-Mi történik, mi ez a sok negatív energia egy szobában?
   -Emma szakított Iannel..-segítette ki anya.
   -Ő velem.!-helyesbítettem.
   -De mégis miért?- vonta fel a szemöldökét édesapám is, vele együtt már ketten néztek rám kérdőn. Ááá, utálom ha ezt csinálják! Olyan idegesítő!!
   -Hát.. megmondtam neki, Telefonon hogy Párizsba megyek holnap, vagyis ma...mindegy, One Direction koncertre és ezen felkapta a vizet és Telefonon szakított velem..- A 'telefonon' kifejezést mind a két helyen megnyomtam h érzékeljem mekkora tahó.
 Csöngettek, mielőtt bármelyikük is reagálhatott volna. Úristenem, És Hilary Carter nem is tudom hogy megköszönni hogy megmentettetek ettől az oltári kínos helyzettől!
   -Megyek!!-kiáltottam mielőtt a szüleim bármit is reagálhattak volna.
   -Szia Emma!! Indulhatunk?- kérdezte Mr. Carter.
   -Csókolom!!
   -Jajj Em, nagyon sokszor kértem, hogy tegezz!
   -Szia!-vigyorodtam el.- Persze csak lehozom a bőröndöm.Gyere be!
   -Köszönöm, inkább kint maradnék, sietnünk kell.-mosolygott.
   -Rendeben, akkor mindjárt itt vagyok. Apaa!! Segíts légy szíves a bőröndömmel!!
   -Megyek!
Felrohantam a lépcsőn, felkaptam a napszemüvegem az iPhoneom és Hil karkötőjét az éjjeli szekrényről a bőröndömet meg a lépcső eléig húztam.ott apukám átvette míg én leszaladtam a lépcsőn és öltözékemhez illő lila cipőt húztam fel.
   -Emma! Pontosan mennyi időre pakoltál be?
   - Egy hónapra.
   -Tökély pont annyit leszünk oda.
   - Tényleg?!-nyitottam nagyra a szemem.-Én csak ....
   -Pontosan tudsz ruhát pakolni. Hilaryvel ellentétben.-nevetett.- De most már indulnunk kell.
  -Sziasztook!!- ugrottam a szüleim nyakába.
  -Szia kicsim! Akkor viszlát egy hónap múlva..épen és egészségesen megértetted?!- utasított anya
   -Igyekszem..
   -Ajj kicsim ismerlek!! Veled mindig történik valami..
   - jójó.. értem.. sziasztok nyomtam egy puszit az arcukra és kiléptem az ajtón.
Beültem a Mercedes-be ahol ment a légkondi így kellemesen hűvös volt. Mr. Carter betette a bőröndöm a csomagtartóba, ami meglepően tágas volt.
  -Aaa karkötőd!! -mosolyogtam.
  -Úristen ez gyönyörű és felerősítette a többi karkötő közé. Köszi Em!
Elindultunk a reptér felé. Az odafele út viszonylag csöndesen telt el, igyekeztem nem mélabús tekintetet vágni a tegnap miatt, vagyis inkább Ian miatt.
Odaértünk a reptérre,  mivel bő negyedóránk volt még így elkéredzkedtünk a Starbucks-ba.Leültünk kértünk egy egy fagyit és leültünk egy távoli asztalhoz. Hil komolyan rám nézett és ezt mondta:
   - Na jó! Ki vele mibajod!
  



 

2 megjegyzés: