26.rész hang out part2

Helló! Ez az előzőnek a folytatása, asszem ennyit kommentelnék... ja és innentől minden, részhez lesz egy zeneajánlás! Ja és igyekszem minden héten legalább egyszer írni..☺

Heti dal:Imádooooomm!!!♥

   Ledobtam a telefonomat az ágyra, elment a kedvem mindentől. Felálltam, és odasétáltam az ablakhoz, lábaim, mintha ólomból lennének. Most hirtelen minden nehéznek tűnt, sétálni, lélegezni... Nem hiszem, hogy Hil ilyen lenne...ez a Viktória nagyon megváltoztatta, egy pár nap alatt. Amint vége a konferenciának, a holnaputáni, koncert és az azutáni dedikálással kapcsolatban, beszélni fogok Niallel, hogy ő is észrevesz-e hilaryn valamit...hiszen járnak..vagymi?

 Mintha a sors úgy alakítaná a dolgokat, bizonyos dolgokban, ahogy szeretném, Harry és Louival az élen berobbant a szobába az öt jómadár. Hátrapillantottam a vállam felett, mire ledermedtek mindannyian.

   -Em! minden oké?!-szaladt oda Loui.

   -Igen..persze...-mondtam nyomott hangon, fejem lehorgasztottam, hogy ne kelljen a szemükbe néznem. Ismerős illat csapta meg az orrom, majd egy kéz megsimította az arcom, majd az államnál kicsit megemelte a fejem, s belenéztem egy gyönyörű, mélybarna szempárba. Csak rá kellett nézzek, mintha azt mondaná.."Nem hiszek neked! De majd mikor ketten leszünk, csak ketten..úgyis kiszedem mi bajod!!" Kicsi, alig látható mosoly bujkált a szája sarkában, majd kacsintott egyet-"Addig is tarts ki!"Szomorú mosolyt tudtam magamból kipréselni, közel hajoltam, majd egy puszit adtam a szájára. Odafordultunk a többiekhez, akik egész eddig dermedten figyelték az eseményeket, de amint odanéztünk egyből folytatódott az, ami a szobán kívül. A vita (Harry-Liam) ,evés (soha nem találnátok ki :P ) ééés élénk társalgás egy galambbal, ami mű...Kevinnel.

  

                                                 * * *                                                    

   Hil szemszöge:
  - Gyerünk Hil!-nyomott a kezembe Viki egy szál cigarettát. Lopva felpillantottam, arcán ellentmondást nem tűrő arckifejezés ült. Én, úgy istenigazából, nem cigarettáztam sosem. Mindig is elleneztem, Emmával együtt.
Emma, ha eszébe jutott barátnője, sosem tudta, hogy haragudjon, vagy szomorkodjon összeveszésük miatt.-Hilray!-Viki hangja élesen csengett. Mivel ő már, a harmadik szál után volt, így kicsit agresszív kezdett lenni. Körülöttünk, Viki barátai már mindannyian, szédelegtek, vagy egyszerűen, csak aludtak, mások az alkohol hatására verekedést kezdeményeztek.
  -Nem...-ráztam a fejem.-nem...-Viktória arca eltorzult,  keze felém lendült, de hála égnek a drog hatással volt az érzék szerveire és a falat találta el. Hátrább léptem, a lány arca fájdalmas fintorba torzult, láttam, hogy kezén szép lassan csörgedezik a vér, s a csont furcsa helyzetben volt. Elkaptam a fejem. Sosem bírtam az ilyet. Felsikított mikor meglátta a kezét.
  -Mentőt!! Hivjon valaki mentőt!!!-kiabáltam kétségbeesetten.-Kérem valakii!!-senki nem, volt hajlandó meghallani a hangomat, így nekem kellett hívnom.
  Gyorsan tárcsáztam Emma számát, ugyanis vészhelyzet esetén, csak ő érti mit mondok..
   - Hello!-kezdte hideg hangon.
   -Emma! Segítened kell!!-kezdtem idegesen.
   - Tessék?-hangjában aggodalom csengett, már nem a hideg barátságtalan, hanem a régi Emma aki a barátnője volt akivel beszélt.
    - Vikinek, nyílt törése van és be kell vinni a kórházba, mert....-itt elcsuklott a hangom.
    -Hol vagy?
    - Valamilyen romkocsma..a városligetben...-fakadtam sírva.
    -Jesszusom...-hangja remegő volt, tudtam, hogy ideges-tehát rom..kocsma a városligetben?
    -Aha!-mondtam gyorsan.
    - Oké, megyünk.-rakta le a telefont, a szokásos ideges hangon. Tudom, hogy ezután jön az, hogy elkezd remegni...szegény..ő sem bírja az ilyet, de az ilyen helyzetekben jó ötletei vannak.

                                                                     * * *
Emma:

  -Mi a baj??-kérdezte Zayn aggódó tekintettel.
  -Vikinek eltört a keze, elég csúnyán..-magyaráztam az esetet sietősen.
  -Az az a lány aki miatt Hillel összevesztél?-húzta fel fél szemöldökét.
  - Igen, de most nem is ez a lényeg, bajban van és segíteni kell neki..és ember..-mondtam monoton hangon.-HARRY!-kiáltottam kissé hisztérikusan, mert éreztem , hogy remeg a kezem. Harry felém fordította a fejét, és furcsán nézett rám, én felkaptam a slusszkulcsát, ami az éjjeliszekrényen feküdt, és felé hajítottam. Teljes sötétség.
  -A kocsiban elmagyarázom.-mondtam, a már irritálóan értetlen arckifejezését látva.-Jöttök?-néztem Niallra, majd feltűnt, hogy nincs Hilaryvel... itt valami van. Niall komoly arccal bólintott, mert tudta, hogy valami baj van. Majd felpattant a kis csapat, kirontottunk az ajtón (én, Zayn, Ele, Lou, Harry, Liam, Danielle és Niall..annak ellenére, hogy másik szállóban vannak mindig itt vannak a MI szobánkban Zaynnel....déja vu)
Lefutottunk a lépcsőn, majd a recepciónál Paullal találkoztunk, aki SIMON COWELLEL!!! beszélgetett.
  - Simon?-nézett furin Zayn is, mikor megláttta egykori mentorát. Aki mikor meglátta kis csapatunkat, egyből elégedetten vigyorogni kezdett.
  -Helló srácok..-kezdte, de Lou megállította.
  -Bocsi, ne most..-itt Paulra nézett.-Nemsokára jövünk.
  - Mégis hova mentek?!-Lou megforgatta a szemét.
 Végülis a kocsi tömve volt. Én, Zayn, Harry, Liam, Dan, Ele, Loui, Niall, Paul éééééés Simon. Ez így elég viccesen hatott. A kocsiban elmondtam a kis kiruccanás okát, mindent amit tudtam.
  Mikor megérkeztünk, Egyből kipattantam a kocsiból és Hilt kerestem a szememmel, majd megláttam, hogy rohan felém. Szorosan megöleltem.
  -Neharagudj!-súgta a fülembe.-és köszönöm.
  -Semmi gond..-mondtam és elkezdtem kibontakozni az ölelésből. Mikor meglátta, hogy egy hadsereggel érkeztünk, kissé ijedt arcot vágott.
  -Személyzetet véletlen nem hoztál magaddal?-kérdezte kétségbeesetten, mire elnevettem magam.
  -Nem, csak Pault és Simon, Daniellet, Eleanort és a srácokat magamon kívül persze...hol van Viktória?-kérdeztem, majd elmutatott, egy sarokba. Zayn és Liam elindultak a sarok felé, mivel a többiek úgy döntöttek nincs lélekenergiájuk az ilyenhez.